Az évnek ebben az időszakában rendkívül zsúfolt a Mount Everest alaptábora, közeledik a csúcshódítások időszaka és túrázók is nagy számban tartózkodnak ilyenkor a környéken – mondta Kollár Lajos hegymászó az M1 aktuális csatornán.
Nepálban szombaton nagy erejű földrengés sok száz ember halálát okozta, a természeti katasztrófa pedig lavinát idézett elő a világ legmagasabb hegyén, és a hírek szerint elérte az alaptábort. Tíz hegymászó életét vesztette.
A Mount Everesten tartózkodik Török Zsolt aradi magyar hegymászó is. Róla Kollár Lajos azt mondta, jól ismeri, egy ideig úgy volt, csatlakozik a Magyarok a világ nyolcezresein újraalakuló programjához, de ezt a mostani expedíció miatt lemondta. „Remélem, hogy nincs vele semmi baj. Nagy esélye van meghódítani a hegyet” – tette hozzá.
Az M1 aktuális csatornán elhangzott, hogy Mécs László hegymászó, aki szintén Nepálban tartózkodik jól van, a földrengést Katmanduban élte át.
A 8848 méter magas Mount Everesten (Csomolungmán) mintegy 300-an tartózkodtak az alaptáborban. Kollár Lajos szerint ez átlagos szám, előfordul, hogy ennél kétszer többen is vannak a hegyen. Magyarázatként elmondta, hogy csúcstámadásokra május közepétől lehet számítani, most még akklimatizálódnak a hegymászók, az április főként az alaptáborig jutó kirándulók és a környékbeli kisebb hegyeken túrázók szezonja.
Amennyiben a szombati lavina valóban elérte az Everest alaptáborát – ami szerinte nem biztos: lehet, hogy csak a Khumbu jégesésig ért -, akkor az komoly katasztrófa, s véget vethet a mászószezonnak is, de „ez persze semmi az áldozatokhoz képest”. A jégesés kritikus pontja a Mount Everest csúcsára vezető útnak” – tette hozzá.
Arra kérdésre, hogy a hegymászóknak milyen esélyeik vannak, ha lavina zúdul rájuk, Kollár Lajos azt mondta, a Himalájában elég kicsi a túlélés esélye. „Az Everest azonban jól felszerelt, sok mászó és segítő van a környéken, tehát frekventált terület, nagyobb az esély, hogy mentést lehet végrehajtani” – fogalmazott. Megjegyezte, nem valószínű, hogy szombaton szökőárszerű hógörgeteg gördült alá, sokkal inkább jéglavina lehetett. „A jéglavina elképesztő erejű, súlyánál fogva is gyilkos. Ha az alaptábort is elérte, hihetetlen intenzívnek kellett lennie”.
Kollár Lajos elmondta, hogy a Mount Everest északi – kínai oldalán – még nagyobb veszélyek leselkednek a hegymászókra, mint a déli, nepáli oldalon. „Az északi előretolt alaptábor ugyanis közelebb van a hegynek azon rendszeréhez, ahonnan lavinák indulhatnak el. A déli alaptáborban ez nem megszokott, mint ahogy a földrengés sem.”
Kitért arra is, hogy sok olyan turista megy a magashegységek alaptáboraiba, akik nem terveznek csúcsmászást, csak az alaptáborok között túráznak. Ez a fajta hegymászás is veszélyes, de nem annyira, mint 7-8 ezer méteres magasságban, „ahol egész más veszélyhelyzetek és -rendszerek vannak, mint lejjebb”. A himalájai halálos balesetek 75 százaléka amúgy az alaptáborokban és az az alatt túrázó trekkingesek közül kerül ki. „Jó vezetőkkel, körültekintéssel azonban rengeteg – főként az akklimatizációs problémákból fakadó – baleset megelőzhető” – tette hozzá.
