A rekordalacsony inflációnak köszönhetően az idén folytatódhat a reálbér-növekedés Magyarországon az Erste és a Takarékbank elemzői szerint, így a háztartások fogyasztása is mintegy 1,5-2 százalékkal bővül majd 2014-ben.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint tavaly a bruttó átlagkereset 3,4, a nettó 4,9 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban, 2013. január-decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 230 700 forintot.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek elmondta: a rekordalacsony inflációnak köszönhető reálbér-emelkedés tavaly is segítette a lakossági fogyasztás emelkedését, ami folytatódhat az idén. A szakértő szerint, mivel januárban szinte nem volt infláció, az idén év elején tovább folytatódhat a reálbérek növekedése.
Gabler Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy a közfoglalkoztatottak nélkül még magasabb a tavalyi béremelkedés: a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkereset pedig 5,7 százalékkal emelkedett tavaly. Elmondta: az alkalmazásban állók létszáma 107 ezerrel emelkedett 2013-ban, a növekménynek ugyanakkor jelentős részét, 70 százalékát adják a közfoglalkoztatottak.
A szakértő szerint a reálbérek gyorsuló emelkedésének köszönhető lakossági fogyasztásbővülés lehet a fő komponense a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének 2014-ben.
Az Erste 305 forintos átlagos euróárfolyammal számol idén, ugyanakkor ha a magyar fizetőeszköz tartósan a jelenlegi szinten marad, az inflációt gerjeszt és devizahitelesekre is kedvezőtlenül hat, így – bár az exportra kedvezően hat a magasabb árfolyam – összességében visszavetheti a gazdasági növekedést a fogyasztás mérséklődése miatt.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: tavaly a nettó bérnövekedés meghaladta a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetése miatt, míg a minimálbér növekedése jóval meghaladta az inflációt. Az év második felében a pedagógus- és egészségügyi béremelések gyorsították a bérkiáramlást, miközben az infláció az év végére négy évtizedes mélypontra esett.
Az elemző rámutatott, hogy a reálbérek az 1,7 százalékos infláció mellett mintegy 3 százalékkal nőttek, a közfoglalkoztatás felfutása miatti torzító hatásokat kiszűrve azonban a valós bérkiáramlás, így a reálbér-növekedés is ennél mintegy 0,5 százalékponttal nagyobb volt.
Suppan Gergely az idén 4 százalékos bruttó és ugyanekkora nettó bérnövekedésre számít, ami a várakozásuk szerinti 1 százalékos infláció mellett csaknem 3 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. A reálbérek növekedése, valamint a munkaerő-piacon várható lassú javulás miatt az idén a háztartások fogyasztásának mérsékelt, 1,5-2 százalékos növekedésére számít a szakértő.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy decemberben 1,1 százalékkal csökkentek a bruttó bérek, míg 0,4 százalékkal, azaz az infláció mértékével megegyezően nőttek a nettó bérek, így a nettó reálbérek stagnáltak az előző évihez képest. A meglepetést elsősorban a közmunkaprogramok felfutása okozta, mivel enélkül számolva 1,6 százalékkal nőttek a bruttó és 3,1 százalékkal a nettó bérek, az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak súlyának növekedése ugyanis lefelé torzítja a statisztikai adatokat – közölte.
