PRO CIVITATE Emlékérmet vehetett át Pécs Város Napján Prof. Dr. habil. Font Márta egyetemi tanár, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének vezetője. A történész professzort egyebek mellett arról kérdeztük, hogyan érintette a kitüntetés, s mire a legbüszkébb szerteágazó közéleti tevékenysége során.
– A PRO CIVITATE Emlékérem az egyik legrangosabb kitüntetés Pécs városában. Mennyire számított erre az elismerésre?
– Abszolút nem számítottam rá. Valóban ez az egyik legmagasabb városi kitüntetés, de nemcsak erre nem számítottam, hanem egyáltalán semmilyen kitüntetésre sem. Természetesen nagyon örültem neki. Remélem, hogy nem érdemtelenül kaptam meg. Talán tettem valamit érdemlegeset a városért, amiért rám gondoltak a díj odaítélésekor.
– A hivatalos indoklás szerint kimagasló történettudományi munkájáért kapta a kitüntetést. Ön hogyan vélekedik, mivel érdemelte ki a díjat?
– Azt említeném, amit már a díjátadót követő fogadáson is hiányoltak páran, hogy a laudációból kimaradt a Pécs városa érdekében folytatott tevékenységem. Az egyik, amire büszke vagyok, a középkori egyetem épületének nemrég elkészült rekonstrukciója. Az épület elkészült, de a munka még nincs befejezve, hiányzik a kiállítás, amely az Értékes Pécs-pályázat keretein belül valósul meg, és amely reményeink szerint tavasszal már fogadhatja a látogatókat. Én a város által 1992-ben létrehozott Középkori Egyetem Alapítvány égisze alatt igyekeztem – és igyekszem – munkálkodni ebben. Flerkó Béla professzor nyomdokain lettem az alapítvány kuratóriumi elnöke. Nagyon örülök, hogy eljutottunk idáig, hiszen a korábbi remények a kétezres évek elejére időzítették a rekonstrukció befejezését. Ez a nagyon értékes XIV. századi épület új színfolttal gazdagítja a Bazilika és az ókeresztény emlékek környezetét.
– Milyen más területeken igyekszik tevékenyen részt venni a város életében?
– A város ugyancsak a kilencvenes évek elején hozta létre a Pécs Története Alapítványt, amelynek megbízásából a Pécs történetét feldolgozó nagymonográfia egyik szerkesztője vagyok. Tavaly jelent meg az első kötet, jelenleg én szerkesztem a másodikat, ami még idén napvilágot fog látni. Hiszem, hogy sok tévhitet fogunk eloszlatni a város történetével kapcsolatban, s az új kutatási eredményeknek köszönhetően részletesebben fogjuk bemutatni a középkori Pécs fejlődési szakaszait.
– Büszke lehet az ön által vezetett Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék eredményeire is.
– Igen, büszke vagyok erre a tanszékre! Az 1983-ban indult egyetemi képzést megelőzően nem volt középkorkutatás. Jelenleg nyolcan vagyunk a tanszéken, a fiatalok mindegyike a tanítványom volt. Nagyon jól teljesítő csapat jött létre, és valódi teamként működik.
– Ön hosszú évekig volt a PTE bölcsészettudományi karának vezetője, majd rektorhelyettesként is rálátása volt az universitas irányítására. Mi a véleménye arról, hogy egyre többen kívánják szorosabbra vonni az egyetem és a város kapcsolatát? Milyen módon lehetne hatékonyabbá tenni az együttműködést?
– Amikor a város és az egyetem is problémákkal küszködik, akkor nagyon látványos, kölcsönös támogatást nem hiszem, hogy tudnának adni egymásnak. Jelenlétet ellenben igen. Kicsit hangsúlyosabbá lehetne tenni azt, hogy Pécs város hivatalos napja szeptember elsejére, az egyetem alapításának idejére esik. Szerencsére egyre inkább benne van a köztudatban az egyetem. Három év múlva ünnepeljük az egyetem alapításának 650 évfordulóját, erre készülünk, s nyilván erre készül a város is. Nyilván lehetne mindig javítani a kapcsolatokon, bár én mindig kaptam támogatást a várostól, amikor kértem. 2011-ben például szerveztem egy, a középkori krónikákkal foglalkozó nagy nemzetközi konferenciát, amelyhez városi támogatást is kértem – és kaptam. Én nem panaszkodhatom.
[box title=”Névjegy”]Dr. Font Márta Pécsett született 1952-ben. Férje Frank Gábor, a Koch Valéria Iskolaközpont korábbi igazgatója. Három gyermekük és hét unokájuk született. Történész, Közép- és Kelet-Európa történelmének kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Pécsett végezte általános és középiskolai tanulmányait, de diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett történelem-orosz szakon. 1983-ban tér vissza Pécsre, az akkoriban meginduló egyetemi szintű történelemoktatás egyik motorja lett. 1995 óta a Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék vezetője. Két cikluson keresztül a bölcsészettudományi kar dékánja, később a PTE rektorhelyetteseként dolgozott. 2013-ban a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést és a Pécsi Akadémiai Bizottság Zsolnay-díját vehette át. [/box]
