Civil téren igazán pezsgő az élet Pécsett, a területért felelős alpolgármester szerint ezért is fontos, hogy az önkormányzat lehetőségeihez mérten a lehető legnagyobb mértékben támogassa a helyi civil szervezeteket. Zag Gáborral beszélgettünk.
– Idén már harmadik alkalommal fog Pécs az úgynevezett civil alapra pályázatot hirdetni. Érezhető már a várakozás az érintett szervezetek részéről?
– Hogy mekkora az érdeklődés, azt jól jelzi a közelmúltban megrendezett civil fórum körüli érdeklődés – árulta el Zag Gábor, Pécs alpolgármestere. – Közel 120 pécsi civil szervezet képviseltette magát ugyanis a fórumon. Beszéltünk a 2025-ös év kihívásairól, és azokról a pályázati lehetőségekről, amelyeket szeretnénk biztosítani a civil szervezetek számára. Nagyon fontosnak tartom, hogy két évvel ezelőtt létre tudtuk hozni a civil alapot, ami idén 50 millió forintot tesz elérhetővé a pécsi civil szervezetek számára. Bízom benne, hogy ezt a pályázatot márciusban közgyűlés elé tudjuk vinni.
– Az alap kapcsán milyen észrevételeket tettek a szervezetek?
– Ismét felmerült, hogy fontos lenne, hogy ne csak programok támogatására tudják használni az alapból elérhető anyagi forrást, hanem az ingatlannal is rendelkező civil szervezetek akár rezsiköltség támogatásra is pályázhassanak. Amikor 2021-ben a pécsi civil szféra megalkotta a város civil koncepcióját, akkor ez az alap elsősorban programok megvalósításának finanszírozására szolgált. Ezzel együtt az utóbbi évek nemzetközi gazdasági nehézségei, a magas infláció és az energiaárak növekedése miatt jogos igény a szervezetek részéről, hogy rezsire is költhessenek a támogatásból.
– Elég ez az 50 millió forintos keret? Hiszen rengeteg civil szervezet működik Pécsett.
– Hála Istennek valóban sokan vannak. Csak a fórumunkra hatszáznál is több meghívót küldtünk ki, de az összes szervezet száma közelíti az ezret. Persze ezek közül nem mindegyik aktív, de akik ténylegesen napi szinten működnek is, több mint négyszázan vannak. Ha az a kérdés, hogy el lehetne-e többet is költeni a civil szférára, akkor természetesen a válasz igen. Azonban nem árt alaposan megnézni, hogy mi is a helyzet. Ennek a területnek ugyanis nem 50 millió forint támogatást nyújt a város, hanem 250 millió forintnál is többet. Hiszen az alap mellett vannak civil sportszervezeteknek nyújtott sporttámogatások, közművelődési megállapodással rendelkező kulturális szervezeteknek nyújtott támogatások, ott van a fesztivál keret, és a sor még folytatható. Ezzel együtt természetesen törekszünk arra, hogy bővíteni tudjuk a különböző kereteket, de szerintem szépen lépkedünk előre évről évre.
– A városvezetés 2019 óta rendre azt hangsúlyozza, hogy a civileket a korábbinál jobban be kell vonni a város, az önkormányzat életébe. Ön szerint miért fontos ez?
– Mert a civil szervezetek nem politikai szervezetek. Néha szeretik ugyan beskatulyázni őket, de ettől még nem politikai munkát végeznek, hanem civil ügyekkel foglalkoznak. Én azért szeretem őket, mert kellően határozottak, karakánok és ki merik mondani a véleményüket. Ami pedig ennél is fontosabb, hogy sokszor építő gondolatokkal segítik a várost, letesznek számos hasznos javaslatot is a döntéshozók elé. Nagyon komolyan gondolom azt, hogy a civil szervezetek rengeteg pluszt tesznek hozzá a város életéhez, a közösségépítéshez.
– Ebben segíthet a civil koordinátor kiválasztása is? Ha a közeljövőben a közgyűlés úgy dönt, kiírhatják a pályázatot ennek a pozíciónak a betöltésére. Mi lesz a dolga a koordinátornak?
– Maga a megnevezés kicsit csalóka, ugyanis itt nem egy személyről beszélünk, mint koordinátor, hanem egy civil szervezetről. A koordinátori feladat ellátására tehát majd olyan pécsi szervezetek pályázhatnak, amelyek megfelelnek a pályázati kiírás feltételeinek. A civil koordinátor egy kapocs is a szervezetek és a város között, de ennél valójában jóval több. Hiszen, ahogyan fogalmaztam is, a politikának el kell válnia a civil szférától. Azzal, hogy egy, a politikától független szervezet az, aki javaslatokat tesz, tanácsokat ad, azzal ezt a törekvést tudjuk tovább erősíteni.
Ezeknek a feltételeknek kell megfelelni
Hogy milyen szervezet lehet civil koordinátor? A pályázó a pályázat benyújtását megelőzően legalább 15 éve működik már, székhelye Pécsett található, tevékenységének hatóköre a város teljes területére kiterjed, rendelkezik Pécsett jól megközelíthető, frekventált helyen lévő, megfelelő infrastruktúrával s nem utolsó sorban a pályázatban kiírt feladatok ellátásához megfelelő szakmai tapasztalattal a civil szervezetek fejlesztése, számukra információnyújtás, tanácsadás biztosítása, hazai és nemzetközi pályázatok forrásszervezési és menedzsmentje terén.
A koordinátori intézmény egy rendkívül széles szolgáltatási spektrumot foglal magába a tanácsadástól kezdve a civil szakmai segítségnyújtáson keresztül a forrásszervezésig. Ezek közül csak felsorolás-szerűen néhány: a városi elektronikus civil portál szerkesztése, folyamatos frissítése, önkormányzati és civil információs tartalmak, hírek közzététele; szakmaterületi munkacsoportok megszervezése, működésük koordinálása; a Civil Adatbázis szerkezetének kialakítása, frissítése, működtetésének felügyelete; a Pécs Városi Civil Keret támogatási, bírálati és elszámolási rendszerének kidolgozása; a pályázó és támogatott szervezetek segítése; az éves szinten, hagyományteremtő céllal megvalósuló „Pécsi Civilek Napja” rendezvény szervezése, a megvalósítás koordinálása; „Empátia-díj” létrehozása és az adományozás feltételrendszerének kidolgozása; a részvételi költségvetés módszerfelülvizsgálatában való közreműködés, városrészi közösségi tervezési folyamatok segítése, generálása, valamint információval, tanácsadással, együttműködés-fejlesztéssel, képzési lehetőségek szervezésével, koordinálásával segíti a civil szektor önszerveződését, működését és fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását, amelyből évente legalább két alkalommal, előre meghirdetett időpontban Pécs városrészeiben – Belváros, Kertváros, Keleti városrész, Nyugati városrész-Mecsekoldal – kell kihelyezve biztosítania az adott városrész civil szervezetei számára a személyes konzultáció, információátadás és tanácsadás lehetőségét. Mindemellett proaktív módon – fórumok, rendezvények, műhelymunkák kezdeményezésével, szervezésével – segíti a helyi kapcsolatok építését a civil szervezetekkel, az önkormányzati intézményekkel, a vállalkozói szféra és a média szervezeteivel, valamint támogatja városon kívüli együttműködési, partnerségi kapcsolatok kialakítását, fejlesztését.
– A hosszas felsorolásból is látható, hogy erre olyan felkészült civil szervezet képes csak, amely megfelelő szakmai háttérrel, kapacitással és kapcsolatrendszerrel rendelkezik a feladat ellátásához – fűzte hozzá Zag Gábor. – Mégis azt gondolom, hogy számos civil szervezet van Pécsett, amely megfelel a pályázati kiírásnak és képes pályázatot beadni. A hatályos Civil Koncepció, s így a pályázati kiírás is egy pécsi civil szervezet kiválasztását teszi lehetővé, de megyei szinten sincs ez másképp, így azt gondolom, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű pályázat beérkezése várható.
– Csak tanácsadásról szól mindez, vagy döntéseket is hozhat majd a koordinátor?
– Ha vannak észrevételek, jelzések a civil szférából, az a koordinátori szervezetnek köszönhetően, azon keresztül becsatornázásra kerülhet a döntéshozatali folyamatba. De online platformon keresztül működő civil szakmai munkacsoportok is segítik majd ezt a munkát. Ez számunkra kiemelten fontos cél. Ha azt szeretnénk, hogy a civilek által 2021-ben kialakított koncepció maradéktalanul megvalósuljon és működjön, akkor a koordinátor szerepe ebben a folyamatban megkerülhetetlen.
– A „Dönts Velünk!” program, Pécs közösségi költségvetése is a civil szférához tartozik, igaz ez nem kifejezetten szervezeteknek szól, hanem bárkinek, akinek fontos a saját lakókörnyezete, és van egy jó fejlesztési ötlete. Az idei, már elfogadott költségvetésben is szerepel a közösségi költségvetés. Hogyan készülnek az idei kiírásra?
– A pécsiek körében nagyon sikeres a „Dönts Velünk!”, ami nyilván annak köszönhető, hogy komoly látszata is van a korábbi két kiírás eredményeinek, hiszen számos projekt valósult már meg városszerte. Szinte kézzelfogható az, hogy mennyire fontos a pécsieknek, hogy beleszólhatnak abba, milyen döntések szülessenek. Ráadásul a közösségi költségvetésnek köszönhetően ők maguk tehetnek javaslatokat arra, milyen beruházások valósuljanak meg a lakókörnyezetükben.
– Európában számos példa van arra, hogy adott város a teljes költségvetése igen jelentős hányadát így „költi el”. Pécsett ez cél hosszú távon? Tovább akarják növelni a „Dönts Velünk!” program keretösszegét?
– Szerintem az az irány, ami az elmúlt három év alapján kirajzolódik, jó. Természetesen lehet ezt még tovább fejleszteni, de ilyenkor persze az első kérdés mindig az, hogy miből? Egyfelől nagyon jó lenne, ha a jövőben még nagyobb forrást lehetne allokálni erre a célra, de közben azt is gondolom, hogy a jelenlegi városvezetés nem csak a közösségi költségvetés keretében vonja be a pécsieket a döntésekbe. Remek példa erre a Misina Tetőpont, ami egy elképesztően széles társadalmi egyeztetésnek köszönhetően nyerte el a végső formáját, így egy olyan közösségi tér jöhetett létre, amit a pécsi emberek szerettek volna. Azt hiszem nem mondok újat azzal, hogy számunkra ez az elv a legfontosabb.
