A 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál nyolc kitűnő filmet hoz el Pécsre, az Apolló Moziba. A január 27. és 30. között megrendezett vetítéssorozaton többek között Oscar-díjra jelölt animációs menekültfilmet és egy Oscar-díjas rendező tehenes filmjét is láthatják az érdeklődők, ugyanakkor nem csak ezért érdemes átböngészni a fesztivál pécsi filmjeinek listáját. Kemény, súlyos, fontos és bátor alkotásokat láthatunk 4 napon keresztül.
A 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) január 27. és 30. között Pécsett vendégeskedik. A legújabb, komoly nemzetközi sikereket elért dokumentumfilmeket bemutató rangos filmfesztivál keretében az Apolló Moziban kifejezetten merész, súlyos alkotásokat láthatunk, nem véletlenül lett a fesztivál szlogenje az, hogy
„bátor filmek”.
A 10 hazai nagyvárosig „kinyúló” fesztivál szervezői Pécsre 8 nemzetközi versenyfilmet hoznak el, amelyeket 17 és 19 órakor tekinthetnek meg a dokumentumfilmek – és úgy általában, a jó filmek – iránt érdeklődők (a filmeket eredeti nyelven, angol vagy magyar feliratokkal vetítik).
A pécsi program nagyon erősre sikerült, ajánlunk is pár ütősnek ígérkező alkotást.
Január 27.
Mádám Anny
A fesztivál nyitófilmje egy 46 éves, életvidám cseh nőről szól, aki válása után kénytelen még keményeben dolgozni, még több munkát elvállalni azért, hogy el tudja tartani lányát és segíthesse unokáit: vécét pucol, vonatokat takarít, eladó egy kisboltban… és prostituált. Minderről a film tárgyilagosan, sok megrendítő vagy épp üdítő részletet felmutatva beszél, sok-sok cseh humorral.
A film pécsi civil nagykövete Dr. Koltai Mária pszichoterapeuta.
A vörös falak foglyai
A cseh prostinagyi kálváriája után jön a 2019-es hongkongi tüntetéshullámot és egyetemfoglalást bemutató A vörös falak foglyai. A kiadatási törvény módosítási javaslata miatt kirobbant eseményeket a film a műszaki egyetem diákjainak szemszögéből láttatja, akik a szabadságért és a demokráciáért harcolnak a rendőrséggel. Emlékezetes kép volt a híradásokból: a diákok színes esernyőkkel védték magukat a rendőri brutalitástól, sokszor hiába. A blokád alá vett egyetemben rekedt tanulók bizonytalan, szinte reménytelen helyzete, félelmeik, kimerültségük és elhivatottságuk az, amire a megannyi díjjal elhalmozott film koncentrál.
A film után Peták Péter civil szakértő (Emberség Erejével Alapítvány) beszélget Dr. Máté Éva geográfussal (egyetemi adjunktus, PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet, Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék), Dr. Vörös Zoltán politológussal (egyetemi adjunktus, PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék) és Szatmári Áron aktivistával (A Város Mindenkié Pécs), az elmúlt évek pécsi diákmozgalmainak résztvevőjével.
Január 28.
A köd gyermekei
A január 28-i vetítések az A köd gyermekei című vietnámi alkotással kezdődnek, amelyért a legjobb rendező díját vette át Ha Le Diem az Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon. A film egy 12 éves lányról szól, aki egy olyan etnikai kisebbség tagja, akik nagyon fiatalon adják férjhez lányaikat. A kislány – ellentétben felmenőivel – iskolába jár, ahol egészen másféle értékeket tanul, ahol arra buzdítják, hogy a lehető legtovább folytassa tanulmányait, hogy ne kelljen fiatalon már a földeken dolgoznia feleségként. Anyja ugyan megpróbálja megóvni a gyermekházasságtól, de Holdújév napján, az év legveszélyesebb napján, a hagyományos lányrablások estéjén a lány eltűnik.
Menekülés
Ezt az Afganisztánból menekülő kamasz életét bemutató animációs filmet jelölte Dánia az Oscar-díjra, a filmről olvasható kritikák alapján pedig bőven van is esélye. Amin a polgárháború elől menekül családjával, Moszkvából Svédországba próbálnak eljutni, de az embercsempészek túl magas árat kérnek az útért, ezért Amin kénytelen egyedül, a legdrágább és legbiztonságosabb úton, repülve Svédországba jutni. Jegyén azonban Dánia szerepel, ahol Aminnak a menekültstátusz megszerzéséhez hazudnia kell. A film főszereplője ma 36 éves, befutott egyetemi kutató, és barátjával készül összeházasodni. Titka azonban karrierjét és magánéletét is tönkre teheti.
A vetítés után Trendl Fanni romológus és oktatási szakember (tanársegéd, PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék) beszélget Dr. Tarrósy István politológussal (egyetemi tanár, Afrika-kutató, PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék), a film pécsi nagykövetével, Mester Zoltánnal, az Emberség Erejével Alapítvány kommunikációs vezetőjével és Brumecz Viktóriával, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Regionális Program munkatársával.
Január 29.
Magas mérce
A Magas mérce izlandi kosárlabdás kislányokról és edzőjükről szól, aki a lányokat közel sem megszokott módon, vitatott módszerekkel oktatja: nemcsak a sport szeretetét, a fegyelem fontosságát, a technikai tudást adja át, hanem pszichésen is felkészíti őket a versenyhelyzetekre. Vezetése alatt a csapat korosztálya legjobbja lesz, idősebb lánycsapatokkal egy ligában szerepelnek. Az edző azonban még ennél is magasabbra szeretné emelni a lécet: célja, hogy a lányok fiúcsapatokkal is összemérjék tudásukat. A külföldön természetes fiú-lány meccseket azonban a női egyenjogúságról híres szigetország kosárlabda szövetsége érdemi párbeszéd nélkül letiltja.
A vetítés után a PVSK fiatal kosárlabdázóival és szüleikkel, valamint Láng András pszichológussal (egyetemi docens, PTE BTK Pszichológia Intézet Fejlődés és Klinikai Pszichológia Tanszék) tartanak beszélgetést az Apollóban.
Erőltetett menet
A 19 órakor kezdődő Erőltetett menet című film a kínai gazdasági felemelkedést, a munkások és főnökeik napjait és karrierjét mutatja be. Idézzük a fesztivál honlapján közzétett szinopszist:
„Vannak gyárak, amelyekben csak ülő, vagy csak álló munkát lehet végezni, van, ahol nem kötelező az egyenruha és vannak olyanok is, ahol 175 cm-nél magasabb tetovált embereket nem foglalkoztatnak. A gépsorokon szőnyegek, kozmetikumok, távcsövek, mobiltelefonok és műfenyők mellett gumibabák is készülnek. A dolgozók minden mozdulatát kamerák és elöljáróik árgus szemei figyelik. A főnökök “Super Boss” tréningeken sajátítják el a meggazdagodáshoz szükséges magatartást. A leggazdagabbak számára angolul beszélő komornyikokat és testőröket képeznek. A kínai gazdasági felemelkedés nem ismer határokat.”
A vetítés után Dr. Szabó-Bálint Brigitta közgazdász (egyetemi adjunktus, PTE KTK Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet), Soós Kinga politológus (egyetemi tanársegéd, ELTE TáTK Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete), Dr. Vörös Zoltán politológus (egyetemi adjunktus, PTE BTK Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék) és Zalay Buda HR és kommunikációs vezető (Körber Hungária Kft.) beszélgetnek.
Január 30.
Gólya, bácsi, gólya
A fesztivál zárónapján, január 30-án a 17 órakor kezdődő Gólya, bácsi, gólya című horvát alkotás egy kontinenseket átívelő, évtizedekig tartó gólyaszerelmet mesél el. A film főszereplője, egy idős horvát bácsi 26 éve él együtt Malénával, egy törött szárnyú gólyával, akinek gólyapárja minden évben, szinte napra pontosan visszatér röpképtelen „barátnőjéhez” és az őt gondozó úrhoz. Az Afrikából érkező gólyát tévéstábokkal, a kisváros lakival közösen várják, de a szerelmes gólyapárnak egyébként nemzetközi rajongótábora is van: szobrot állítottak nekik, színdarab is készült róluk. A kérdés, hogy meddig tart ez a szép szerelem?
Tehén
Az utolsó Apollóban vetített filmet először a Cannes-i Filmfesztiválon mutatták be. A rövidfilmjéért 2005-ben Oscar-díjat nyert Andrea Arnold – a nagyszerű Red Road és a Fish Tank rendezője – a Tehén című filmjében egy nagyüzemi – egyáltalán nem jó – körülmények között tartott fejős tehén életét mutatja be, de a Luma nevű szarvasmarha szemén keresztül rólunk is beszél.
A film után a magyarországi állattartó szakma szereplőivel tartanak kötetlen beszélgetést.
A 8. BIDF díjairól rangos, 25 nemzetközi-, és hazai szaktekintélyből és alkotóból álló zsűri dönt majd.
A filmekről és a fesztiválról bővebben a BIDF honlapján és Facebook-oldalán, valamint az Apolló Mozi honlapján olvashatnak.
