December 13-án nyílik meg a „Törésvonalak – Avantgárd művészet Közép-Európában” című, egészen jövő március 31-éig megtekinthető hiánypótló kiállítás, melyet a pécsi Modern Magyar Képtárban tekinthetnek meg a műkedvelők. A tizenkét tematikus egységből álló tárlat a modern művészet és az avantgárd közép-európai fejlődésének 1908 és 1928 közé eső, drámai változásokkal teli időszakát igyekszik bemutatni táblaképek, szobrok, grafikák, tipográfiák, folyóiratok, filmforgatókönyvek, fotográfiák és más műtárgyak segítségével.
A tárlat egyrészt az Osztrák-Magyar Monarchia művészeti központjainak az I. világháborút közvetlenül megelőző, feszültséggel teli éveire összpontosít, másrészt az újonnan megalakult államok történetének első évtizedét vizsgálja a fiatal, többségben baloldali művészek társadalomkritikai szerepvállalásán keresztül.
A kiállítás tizenkét tematikus egysége a monarchia különböző területeiről, az utódállamokként létrejövő Csehszlovákiából, Magyarországról, Lengyelországból, Romániából és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságból – a későbbi Jugoszláviából – származó művészeket kapcsolja össze, méghozzá csoporthoz, irányzatokhoz való tartozásukra, illetve származásukra és állampolgárságukra való tekintet nélkül.
A kiállítás megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón dr. Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum (JPM) igazgatója köszöntötte a nemzetközi kiállítást kezdeményező Olmützi Művészeti Múzeum delegációját. Kiemelte, hogy a V4-ek együttműködésének köszönhető a különleges tárlat: közösen terveztek, pályáztak és valósították meg a kiállítássorozatot.
A városvezetés részéről Bognár Szilvia alpolgármester volt jelen a sajtóeseményen, aki kiemelte, egykori Európa Kulturális Fővárosaként is fontos a városnak a most bemutatott kiállítás és persze maga a kultúra. Saját elmondása szerint négy szempontból tartja különlegesnek a kiállítást: egyrészt nemzetközisége miatt, másrészt mert összefogás nyomán valósult meg, harmadrészt, mert szervesen kapcsolódik a tavalyi Európai Kulturális Örökség Éve programsorozathoz. és végül, mert megmutatja azt, hogy a művészeknek mindig – még a nagy társadalmi krízisekben is, mint amilyen a múlt századi világháború és a monarchia felbomlása volt – van közös nyelvük.
– Számomra két további fontos üzenete van ennek a kiállításnak. Nem csak megszólítja, de be is vonja a fiatalokat, hiszen jövő tavasszal a múzeumpedagógiai programok során diákok is részesei lesznek az együttműködésnek. Illetve a kiállítás létrejöttében segédkező szakembereknek köszönhetően Pécs ismét érezheti, hogy része az európai művészeti vérkeringésnek – mondta végezetül az alpolgármester.
Az Olmützi Művészeti Múzeum igazgatóhelyettese Michal Soukup a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a vándorkiállítás témája rendkívül bonyolult, és a vizsgált korszakot eddig nem igazán dolgozták fel, így mindenképpen egyedülálló és hatalmas eredmény.
– A pécsi múzeum erején felül vállalt ebben a kiállításban, főként Várkonyi Györgynek és Getto Katalinnak szeretném megköszönni az áldozatos munkát. A kiállítás jellege beleilleszkedik a modern hagyományokba, melyeket a pécsi múzeum képvisel. Jelentősége, hogy feltár egy korszakot, mikor a művészet és a politika valamennyire összekapcsolódtak egymással. Volt ez közös vizuális nyelv, melyen keresztül a különböző országokból érkezett szerzők beszélgetni tudtak egymással. A közös nyelv elemei a kubizmusban és a konstruktivizmusban geometrikus formák, az expresszionizmusban pedig az alapvető emberi szenvedélyek és érzelmek voltak – mondta Nagy András, a JPM Képző- és Iparművészeti Osztályának vezetője. Kiemelte továbbá, hogy nagynevű művészek alkotásai szerepelnek a tárlatban.
Kárpáti Katalin, a JPM Közművelődési és Múzeumpedagógiai Osztályának vezetője elmondta, a kiállításhoz és a közös kulturális örökséghez méltó programokkal készültek a decembertől márciusig tartó időszakban, melyekről a múzeum honlapján és közösségi oldalain tájékozódhatnak az érdeklődők.