A nukleáris energia, az atomerőművek megítélése ma nagyon vegyes, és immár nyugaton és a nagyhatalmaknál is növekszik az igény az atomenergiára. Magyarország is erre az útra lépett. Nemrég Németországban demonstrációt is szerveztek a nukleáris erőművek fontossága mellett.
Az atomenergia
A nukleáris energia megítélése a közvélemény körében nagyon vegyes: az elavult technológiájú csernobili, és a földrengésveszélyes Japánban felhúzott és egy cunami után súlyosan megrongálódott fukusimai erőmű katasztrófája után tartanak tőlük, miközben számos országban az energiaellátás hosszabb-rövidebb időn belül összeomlana, ha pár éven belül leállna a nukleáris energia termelése.
Pótolni ezt csak a fosszilis energiahordozók megnövekedő használatával lehetne, ami egyenlő a környezet szüntelen károsításával.
A környezetszennyezés következtében ma már a nyugati államok mellett egyre több nemzet próbál folyamatosan a megújuló energiaforrásokra támaszkodni a fosszilis energiahordozók helyett.
Fordulat Németországban?
A zöldek eddig mindentől elzárkóztak, aminek köze volt a nukleáris energiához, az atomerőművekhez. Most azonban érdekes fordulat állt be Németországban. Október végén több zöld szervezet felvonulást tartott Münchenben, az általuk csak „Nuclear Pride Festnek” hívott demonstráción, ahol az atomenergia mellett álltak ki.
Németország korábban vállalta, hogy 2022-ig – ezt később 2030-ra módosították – kivezeti a nukleáris energiát az országból, amivel 17 erőművet állít le. Igen ám, de a most tüntető környezetvédők azt látják, hogy az atomerőművek fokozatos leállítása a fosszilis energiahordozók használatát csak még jobban megszilárdítja az ország energiaellátásában. Azzal érvelnek, hogy Németország nukleáris energia nélkül nem tudna működni, a szénerőművek mellé bevezetendő megújuló energiaforrások pedig időjárásfüggőek is.
A szakember szerint nem lesz gyökeres változás
Pánovics Attila, a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi- és Európajogi Tanszékének adjunktusa szerint fontos tisztázni, hogy a fosszilis energiahordozó azt jelenti, hogy véges készletű, nem megújuló. De korántsem jelenti azt, hogy a közeljövőben a végére is érnénk.
– Várható volt, hogy előbb-utóbb azok is felemelik a hangjukat, akik a nukleáris energia mellett teszik le a voksukat. Jó darabig azonban biztos, hogy nem lesz markáns nézőpontváltozás a kérdésben, az atomenergia megítélésében – sem itthon, sem nemzetközi színtéren. A nukleáris energia kivezetésére most aligha van felkészülve bármelyik nemzet – mondta.
Pánovics szerint a legnagyobb problémát az atomerőművek kapcsán a hulladék jelenti, aminek az elhelyezése nagy összegeket emészt fel várhatóan.
Atomenergia-kérdés a nagyvilágban
Európa
Napjainkban közel félezer atomerőmű működik szerte a nagyvilágban. A számuk növekszik, jelenleg a világ energiatermelésének tizenegy százalékát fedezik. Ennek a harmadát csak Európában állítják elő. Franciaországban a legnagyobb a nukleáris energia felhasználásának aránya – az energiaszükséglet háromnegyedét ebből fedezik (hazánkban ez a szám harminchat százalék), a második pedig Szlovákia, ahol két erőmű az energiatermelés felét adja. Közép- és Kelet-Európa alapvetően nagymértékben függ az atomenergiától – kivételt képez például Svájc vagy Ausztria, de alpesi országokként náluk minden feltétel adott a megújuló energiaforrások használatához (az osztrákok hatvan százalékban a vízi erőművekből nyerik az energiát). Ugyanakkor Lengyelország nem rendelkezik atomerőművel, ott a villamos energia nyolcvan százaléka szénerőművekből jön. Nem meglepő, hogy nem is tudnak megfelelni a légszennyezésre vonatkozó, szén-dioxid-kibocsájtást korlátozó uniós normáknak.
A nyugat-európai felfogás többféle módon tekint az atomenergiára. Franciaország olaj hiányában függ a nukleáris energiától, jól kidolgozott programjuk van, amit nem szívesen adnak fel. A briteknél szigetország lévén nehezebben megoldható az energiahordozók importja, így náluk is az atomerőműveket használják. Svájc hosszabb távra tervez és a 2020-as, 2030-as évekre zárnák be az összes blokkot. A németekről már fentebb esett szó.
Olaszország importálja az atomenergiát Franciaországból, ők maguk nem termelnek. A skandináv államok remekül megoldották egymás között az energiakérdést. Finnországban és Svédországban működnek atomerőművek, ezzel kompenzálják a Norvégiából kapott nagymértékű, vízi erőművekből kinyert energiát.
Távol-Kelet
A távol-keleti nemzeteknél a légszennyezés miatt egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a nukleáris energiára. Érdekes a japánok esete, ahol a fukusimai katasztrófa után sorra állították le a blokkokat. Emiatt megnövekedett az üvegházhatású gázok kibocsátása, és a kereskedelemben is kisebb felfordulást okozott a fosszilis energiahordozók importja. Így kidolgozták a legszigorúbb biztonsági előírásokat, mechanizmusokat és újra elkezdték működésbe hozni a reaktorokat.
A nagyhatalmak
Az Egyesült Államok sorra húzza fel a nukleáris blokkokat, közel száz reaktor működik ma az USA-ban. Oroszországban is programszerűen támaszkodnak egyre inkább az atomenergiára. A kormányzat célkitűzése, hogy 2050-re az energiatermelés ötven százalékát a nukleáris energia biztosítsa.
Az esetleges mecseki uránbányáról tartanak közmeghallgatást
A Magyar Urán Resources Kft. által Kővágószőlős területén tervezett uránbánya környezeti hatásvizsgálati eljárásához kapcsolódóan tart december 5-én közmeghallgatást a Baranya Megyei Kormányhivatal. A cél a nyilvánosság tájékoztatása és a vélemények, észrevételek megismerése, az engedélyek kiadása előtt. Korábban az ausztrál Wildhorse Energy évekig vizsgálta az uránbánya nyitásának lehetőségét, ám közel két évvel ezelőtt feladták a terveiket. A mostani kft.-ben ugyanakkor több olyan név is szerepel, akik korábban az ausztrál céggel álltak kapcsolatban.
