Forralt sör és forralt pálinka, grog, grillezett füstölt sajt áfonyalekvárral, báránysült, céklaleves húsos káposztás rántott palacsintával – néhány íncsiklandozó falat és szokatlan ital a környező országok sípályáiról. Gasztrotippek és tudnivalók Székelyföldön és a szláv országokban síelőknek.
A legtöbb magyar Ausztriában vagy Olaszországban síel. Többségük valószínűleg nem tudja, hogy az itteni pályák Európa legdrágább síterepei közé tartoznak, miközben a gasztronómia sincs a csúcsponton. Jobbnál jobb síterepek sorakoznak Csehországban, Felvidéken, Lengyelországban, Erdélyben a vagy a Balkánon, ahol a nyugatiakhoz hasonló minőségű pályákon lehet síelni, és nagyon jókat enni. Mindezt fele annyiért, mint a nyugati síparadicsomokban.
Mecsetek árnyékában – Jahorina, Bosznia-Hercegovina
A Szarajevótól mindössze 28 km-re fekő Jahorina az 1984-es olimpia egyik helyszíne volt, Pécstől nagyjából 400 kilométerre található, az út autóval 5-6 órát vesz igényebe. Néhány éve komoly fejlesztésekbe kezdtek, átadtak két új védőplexivel ellátott 6 személyes ülőliftet. Itt egy 6 napos síbérlet 27 ezer forintba kerül.
A pályák 1300 és 1916 méteres magasságban terülnek el, összesen több mint 25 km hosszúságban, fekvésének köszönhetően hóbiztosak. Éjszaka kivilágított lejtő csalogatja a sportolókat, nagyszerű mélyhó-terepek vannak a freeride kedvelőinek.
A síelők beszámolója szerint a gasztronómia csúcsa, amit Boszniában kapunk, az emberek kedvessége leírhatatlan. Hihetetlenül közvetlenek, segítőkészek, nagyon-nagyon barátságosak.
– Mosolyognak, próbálnak beszélgetni és kedveskedni. Le a kalappal előttük mind a pályán, mind a felvonón és a vendéglátóhelyeken is ezt tapasztaltuk – írta egy síelő a sielok.hu fórumában.
A pályák elágazásainál kis összetákolt hütték vannak, ott sütik a birkákat, belül az elmaradhatatlan grillráccsal, óriási cigifüstel, török kávéval, faszénszaggal várnak egy szívmelegítőre. Itt minden igazi húsból és házilag előállított alapanyagokból készül – írta egy másik síelő, aki szerint itt minden szállodában hajnalig tart az igazi balkáni mulatság.
[su_box title=”Amit meg kell kóstolni:” style=”soft” box_color=”#97ea4f” title_color=”#000000″]Bosnyák és szerb sörök, de abban a legtöbben egyetértenek, hogy a forralt szilvapálinka (Kuhana rakija) mindent visz.
Teletina izpod sača – Egy vasfedeles edényben, parázsban sült/párolt borjúszeletek, krumplival zöldségekkel egybesütve
Pastrmka – Rostonsült pisztráng a helyi patakokból Jagnjetina – egészben, nyárson sült birka
Ustipci sa kajnmakom – sós fánkgolyók kajmakkal (érlelt sózott tejszínnel) töltve
Cevapi – borjú-sertéshús keveréke fűszerezve, grillen sütve
Pljeskavica – borjú sertéshús hagyma keveréke fűszerezve, grillen sütve Dimljeni šaran – füstölt ponty (vasedényben sütve, szalonna, hagyma, aszalt szilva)[/su_box]
Pivo, Beherovka – Janské Lázne, Csehország
A minőségi és olcsó sörök síparadicsoma, ami megalapozhatja a vidám síelés hangulatát. A helyi Krakonos sör palackjához a szupermarketben már 80 forintért, hüttékben 250-300 forintért hozzá lehet jutni, de a népszerű gyomorkeserű, a Becherovka kupicájának ára sem kúszik 350-400 forint fölé. A gasztronómiában a különböző gőzgombócok (knedli), pecsenyék és a sült kacsa hódít. 700-1500 forint közötti áron már jó lakhatunk egy hagyományos cseh vendéglőben. 
Az UNESCO által védetté nyilvánított Óriás-hegység a legmagasabb és leglátogatottabb cseh hegység. Adlergebirge-ben található Csehország leghosszabb és legszebb sífutó pályáinak egy része. Csehországban a táj szempontjából különösen bájos síterep a Cseh-erdő. Síelők és snowboardosok is jól érzik itt magukat. A sípálya a ’80-as évek végén, a ’90 évek elején nagyon népszerű volt pécsiek körében.
Itt van Janské Lázne, egy kis fürdőváros az Óriás-hegység vonulatain, amely a Szudéták legmagasabb ága, Pécstől 700 kilométerre fekszik. Az 1275 méteres magasságban 14 kilométer hosszan kanyargó erdős sípálya a legjobb választás a kezdők, gyermekek, esetleg középhaladók számára. A síórákat igen kedvező áron adják, illetve a varázslatos erdei környezet, a gyerekbarát étlapok mind nagyszerű körülményeket biztosítanak azok számára, akik meg szeretnének tanulni síelni.
Meseváros – Tátra, Zakopane, Lengyelország
A sífelvonói egyre korszerűbbek, pályái nem a legizgalmasabbak, ennek ellenére Zakopane nagyszerű lehetőség a kezdők és középhaladók számára, és főleg azoknak, akiknek fontos a különleges és bőséges gasztronómia, meg persze a számtalan fajta vodka és sör.
A város mesés hangulatát helyes kis XIX. századi faragott faházikók adják. Zakopanét számtalan sípálya öleli körbe, egyik helyről a másikra eljutva mindig belefér egy kis gyönyörködés a városban, vagy csupán a természetben.
A város főutcáján járnak azok a 
lovas szánok, amelyekkel egészen a sípályák aljáig lehet utazni. Zakopane valójában egy óriási étterem és kocsma, mindenhol rostonsültek illatát érezni, ezeket a kiváló lengyel sörökkel és több mint 20 fajta különleges vodkával lehet leöblíteni. Minél többet rendelünk, annál nagyobb a kedvezmény, vagyis három sör esetén 20, egy üveg rövidital esetében 10 százalék a kedvezmény, ráadásul a magyar vendégeknek további 10 százalék jár! Az italozás a közterületeken szigorúan tilos, a rendőrök kidobatják a magbontott üveget, ha meglátják a turista kezében.
A sípályákon egy bizarrnak hangzó ital, a forralt sör is óv a hideg ellen. Ez elsőre furcsán hangzik, de gyorsan meg lehet kedvelni a mínuszokban. A hütték előtt hatalmas grillrácsokon sülnek a kolbászok, sertéstarják és báránysztékek, valamint az egyik legjobb sörkorcsolya, a zakopanei roston sült füstölt juhsajt, áfonyalekvárral körítve.
Idén Guinness-rekordot szeretnének dönteni a zakopaneiek a világ legnagyobb hólabirintusának megépítésével – a csúcsot a kanadaiak tartják, ezt szeretnék megdönteni. A 2500 négyzetméteres hólabirintust a Snowlandia téli élménypark egyik látványosságának szánják.
Madarasi Hargita – Székelyföld
Aszfaltos úton közelíthető meg a Hargita legmagasabb csúcsa, az 1801 méter magas Madarasi Hargita. A Zetelakához tartozó Ivó településtől a hegycsúcs közelében levő üdülőtelepig vezető útszakaszon így könnyebben elérhetőek a sípályák. Pécsről nagyjából 750 kilométer az út, ami akár 12 órát is igénybe vehet. Korábban csak traktorokkal és terepjárókkal volt járható az út, most már autóval és busszal is fel lehet menni a sípályák aljáig.
A Madarasi Hargita 1801 méter magas. Ez ma Erdély legnépszerűbb síközpontja, üdülő- és kirándulóközpont Székelyudvarhelytől 36 kilométerre található Székelyföld szívében. Összesen 6 kilométernyi sípályát találhatunk itt 1480-1680 m tengerszint feletti magasságban. December közepétől április közepéig hóbiztos, kedvező időjárás esetén a szezon május 15-ig is eltart. 2009-ben új Snowstar hóágyúkat vásárolt a síközpont, így a megfelelő hóminőség már kedvezőtlen időjárás esetén is tartható. A pályákat hótaposógép segítségével folyamatosan karbantartják.
De nemcsak a sportolás miatt érdemes választani Erdélyt. Egon Ronay Nagy-Britannia gasztronómiáját forradalmasító étteremkritikusa és a Brit Gasztronómiai Akadémia volt elnöke szerint az erdélyi konyha a világ három legjobbjának egyike.
– A mai gasztronómiatörténetünknek valójában három nagy konyhája van: a francia észak-olasz, amely a mai nyugat-európai főzéskultúra alapja; a kínai konyha a maga fantasztikus variációival és ötezer éves múltjával; s harmadiknak, az erdélyi konyhaművészet – nyilatkozta gasztroguru.
A töltött káposztához sült csülök a köret, a híres gyergyói leves, füstölt hússal, aszalt szilvával, tormás-kapros habarással készül.
Kiadós csorbák (levesek), húsos és káposztás finomságok, amelyeket muszáj pálinkával leöblíteni. A pálinkával nem spórolnak, sok helyen rögtön egy decit mérnek, ami megalapozza a hangulatot, ahogy az Igazi Csiki sör is, amely sikeresen védi magát a nemzetközi multik támadásaival szemben.
„Csak „igazi csíki sör” fogyasztódott. Az a probléma, hogy a panziók teraszai túl közel vannak a pályákhoz, ezáltal az ember, amint szomjas lesz, sürgősen betéved oda… Nehéz lenne mindent felidézni, már csak azért is mert már érkezéskor gyorsan belénk diktáltak 4-5 pálinkát. Azért a bárányragura és a mézes báránybordára még emlékszem – írta egy síelő a Hargitáról.
