Új vezérigazgató irányítja a Tettye Forrásház Zrt.-t novembertől. Sándor Zsolt a műszaki igazgatói posztból lépett a cég élére. A vezérigazgató szerint az eseményteli esztendő után immár az építkezés évei következnek.
– Miért vállalta el a posztot műszaki igazgatóként, hiszen korábban a Forrásház irányításában inkább közgazdász és jogi végzettségűre tartottak igényt?
– A tulajdonosok részéről egyértelmű volt a cél, hogy a viszonylag zaklatottabb esztendő után el kell kezdeni a hosszú távú stratégia mentén való építkezést, amely egy műszaki jellegű feladatokat ellátó társaságnál nem kérdőjelezi meg a műszaki irányultságú felsővezetést. A cég új menedzsmentje ellenben a folytonosságot képviseli, hiszen a vezérigazgató mellett egy háromfős igazgatóság is működik, amiben a közgazdasági végzettségű volt vezérigazgató, Winkler Tamás, valamint Szabó Iván ügyvéd is helyet kapott rajtam kívül. Nem arról van tehát szó, hogy e területek kiestek volna az Forrásház életéből. Ez a struktúra alkalmas arra, hogy a tulajdonos önkormányzat és fogyasztók számára is megnyugtató építkezés valósuljon meg.
– Milyen eltérő feladatköre van igazgatóságnak és a vezérigazgatónak?
– Az igazgatóság stratégiai döntéseket hoz, így például a díjszabás meghatározásában, a még folyamatban lévő jogi eljárásoknál, vagy a társaság hosszú távú stratégiájának, rekonstrukciós terveinek megalkotásában illetékes. A legfontosabb mind közül az éves üzleti terv, a mérleg, az eredmény elfogadása, valamint meghatározása. A vezérigazgató feladata pedig az ezekben megfogalmazott célok elérése, a napi jellegű, számlázassal, ügyfélszolgálattal kapcsolatos ügyek kezelése, s a műszaki problémák megoldása. A rugalmas működtetés a feladatom.
– Nem értek még véget a Pécsi Vízmű Zrt.-vel kapcsolatos viták. A legfontosabb talán a francia SUEZ-zel való megegyezés. Ön szerint milyen eredménnyel zárul az erre vonatkozó tárgyalás?
– Ez a tulajdonosok közötti elszámolási ügy, s nem a Tettye Forrásházra tartozik a kérdés. Annyit azonban elárulhatok, hogy várhatóan hamarosan döntés születhet ebben a kérdésben, s város számára kedvező végkifejletre számítok.
– A vállalatnál 1,5 milliárdot takarítottak meg egy korábbi sajtótájékoztatón elhangzottak szerint. Van még tartalék a részvénytársaságban?
– Az eddigi megtakarításokról elsősorban az előző vezetés tudna nyilatkozni. Ami a jövőt illeti, a tulajdonosok részéről egyik legfontosabb elvárás volt a minél költséghatékonyabb működtetés, a kifizetések szoros felügyelete, s a bevételeknek a legmegfelelőbb célokra – például hálózatrekonstrukcióra – való felhasználása. Véleményem szerint van még tartalék.
– Pécsett az ISPA-projekt keretében elkészült egy korszerű hálózat, aminek fenntartására azonban költeni kell. Milyen összegről beszélünk?
– A városvezetés által kitűzött cél az, hogy az új hálózattal kapcsolatban megnövekedett költségeket ne hárítsuk tovább a fogyasztókra. A 4,5 milliárd forintos bevétellel gazdálkodó cégnek mindeddig 900-950 millió volt a közműrekonstrukcióra, vagyonfenntartásra fordítható költsége, ez most ~350 millióval lett magasabb.
– Ön szerint hogyan lehet ezt kigazdálkodni?
– Kiléptünk a szabad árampiacra, s így megpályáztattuk a villamosenergia-vásárlást, a beszerzéseknél a legkedvezőbb árakat kell elérni, folyamatosan oda kell figyelni a felhasznált eszközök, javak mennyiségére is. Ez rendkívül megfeszített munkát igényel. Elkészült egy teljes körű kataszter, amellyel a városi víziközmű-vagyont felmértük. Ilyen pontosságú vagyonleltár mindeddig nem állt rendelkezésre. Ez alapján számítva, hogyha újonnan kellene létrehozni a rendszert, akkor az mai értéken számítva 80 milliárd forintba kerülne. Kiderült, hogy az elöregedő pécsi rendszernek közel negyven esztendős elmaradása van, ami országos tekintetben nem mondható rossznak, ám azért van még hova fejlődni.
– Milyen eredménnyel számolnak a 2010-es esztendő egészét tekintve?
– Az első félévben 160 milliós nyereséget könyvelhettünk el. Úgy gondolom azonban, hogy az egész évre vetítve ennek az összegnek nem a duplájával kell számolni, a számokat „torzítják” az egyes kiadások és bevételek, melyek nem időarányosan teljesülnek. Ezért a 2010-es évre vonatkozólag közel 200 millió forintos nyereséggel számolunk, s ez is szerepelt az üzleti tervben.
