A közterületen intézkedő rendőrökről készült sajtófotók készítésének, felhasználásának, a felismerhető képmás kitakarásának egyértelmű szabályozását sürgették egy szakmai rendezvény résztvevői hétfőn Budapesten, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
A két legfőbb magyar jogi fórum, a Kúria és az Alkotmánybíróság (Ab) értelmezése között jelenleg nincs teljes összhang ebben a kérdésben.
A Kúria 2012 őszén jogegységi határozatban mondta ki, hogy a rendőrök nyilvános helyen vagy közterületen ellátott szolgálati kötelezettségük teljesítése közben nem minősülnek közszereplőnek, ezért a róluk készült beazonosítható kép- vagy hangfelvételeket csak a beleegyezésükkel lehet nyilvánosságra hozni.
Az Alkotmánybíróság (Ab) múlt év szeptemberi, egy konkrét ügyben, alkotmányjogi panasz nyomán született határozata szerint ugyanakkor a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélú. Az Ab értelmezése szerint a nyilvánosságra hozatal akkor nem öncélú, ha az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül.
A Kúria októberben közölte, hogy nem alkalmazható az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépése, 2014. március 15. után rendőri intézkedésekről készített és nyilvánosságra hozott képfelvételekre vonatkozó kúriai jogegységi döntés az ezzel kapcsolatos személyiségi jog perekben mindaddig, amíg a Kúria el nem végzi a felülvizsgálatát. (A Kúria tavaly egy másik jogegységi döntésben kimondta, hogy a régi Ptk. alapján meghozott elvi iránymutatások nem irányadóak automatikusan az új Ptk. alkalmazási körébe tartozó esetekben.)
A Capa központban hétfőn Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőr nem közszereplő, csupán közfeladatot ellátó szerv feladatkörében eljáró személy, aki korántsem önkéntesen, saját belátása szerint cselekszik, amikor hivatását gyakorolja. Hozzátette: az Ab döntése nem oldott meg minden problémát, a média továbbra is érezhetően fél, inkább kitakarja a közterületen intézkedő rendőröket a fotókon. Péterfalvi Attila szerint ezeket a kérdéseket törvényben kellene szabályozni.
Székely László, az alapvető jogok biztosa – aki korábban az új polgári törvénykönyv előkészítését koordináló miniszteri biztos volt – azt emelte ki: a kódex megalkotásakor arra törekedtek, hogy az egyes eseteket rugalmasan megítélő kreatív bírói gyakorlat kialakulásának nyissanak utat. Az olyan problémákat pedig, mint például a közterületen intézkedő rendőr fotózhatóságának kérdése, ha szükséges, akkor ne a Ptk.-ban szabályozzák, hanem az egyes területeket rendező ágazati törvényekben – tette hozzá.
Bodolai László, az Index jogtanácsosa a beszélgetésen azt emelte ki, hogy a helyzet az Ab döntése nyomán a sajtó munkatársai szempontjából javult, de még nem tekinthető rendezettnek. Hozzátette, hogy bár a polgári bíróságok rendre elmarasztalták a szerkesztőségeket a közterületen – például futballmérkőzésen – intézkedő rendőröket is ábrázoló fotók közlése miatt, a megállapított kártérítések összegét nem túl magasan szabták meg. Ennek ellenére egyes ügyvédi irodák valóságos iparágat építettek erre a pertípusra, mert számítani lehetett arra, hogy a bírói gyakorlat rutinszerűen megállapítja a jogsértést, ami sok nehézséget okozott a szerkesztőségeknek.
Kiss Márta, a Budapest Környéki Törvényszék polgári kollégiumának vezetője azt hangsúlyozta: a bíró kiindulási alapja, hogy minden olyan esetben, amikor valakinek a képmásáról felvétel készül engedélye, illetve törvényi felhatalmazás nélkül, akkor egy ember személyiségi jogai sérülhetnek. A bírónak ilyenkor azt kell vizsgálnia, hogy van-e az ügyben ezzel szemben más olyan alapvető jog – például a sajtószabadság, a véleményszabadság joga vagy akár a gyülekezéshez fűződő jog – amely az adott esetben a személyiségi joggal konkurálhat. A bírósági vezető szerint is maradtak még nyitott kérdések az Ab döntése után.
Arra a felvetésre, hogy Európa legtöbb országában nem takarják ki az intézkedő rendőrök képmását, Kiss Márta leszögezte: a magyar bírósági gyakorlat megfelel az európai standardoknak. Arra a kérdésre pedig, miként járjanak el a fotósok hasonló helyzetekben, a bírósági vezető így felelt: ez civil kurázsi kérdése, illetve, hogy mit bírnak a szerkesztőségek. Hozzátette: bizonyos esetekben a bírói gyakorlatot is ki lehet billenteni a régi kerékvágásból, de ehhez szükség van arra, hogy legyen, aki vállalja a pereskedést.
Virágvölgyi István, a Capa központ szakmai igazgatója a beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogi megközelítésen túl más szempontok is fontosak lehetnek. Így például, hogy a sajtófotók a nemzeti emlékezet alkotórészei, ellehetetlenülésük a történelem dokumentumait is elszegényítik.
Ezzel összefüggésben Péterfalvi Attila megjegyezte, hogy nem csupán a történeti-dokumentációs szempont, de a művészi célzat, szándék is megfontolandó lehet. Mire a közönségből egy sajtófotós elmondta: rendőrt ábrázoló díjnyertes fotográfiája miatt félmilliós kártérítési pert helyeztek kilátásba ellene.
