A nemzeti önazonosság-tudat támogatása, a magyar kultúra megszerettetése a digitális forradalomban felnőtt gyerekekkel, és a határon túli magyarok kultúrájának erősítése a célja a Kulturális Alapellátás 2.0 programnak – jelentette be Pécsett Hoppál Péter kulturális alapellátásért felelős miniszteri biztos.
A Kulturális Alapellátás Program első üteme a 2014 és 2018 között zajlott, melynek végpontja az 1997-ben alkotott kulturális törvény módosítása volt. Ennek a törvénymódosításnak az értelmében a kormány 2018-tól feladatul szabja az állami és önkormányzati fenntartású kulturális intézményeknek a kulturális alapellátásban foglalt feladatok elvégzését. A program idén novembertől új szakaszába lépett, melyről a pécsi országgyűlési képviselő, Hoppál Péter kulturális alapellátásért felelős miniszteri biztos számolt be pénteki sajtótájékoztatóján.
-Szemléletváltásra volt szükség a kulturális szakmában, ennek a váltásnak a nyomán mind a közművelődési és közgyűjteményi intézményrendszerek, mind pedig az előadóművészet bizonyos területei is új eszközökkel fordultak a nem tipikusan kultúrafogyasztó közösségek felé. Az elmúlt négy év alatt ezt a programot üzemeltük be, és emeltük törvényi erőre, melynek nagy eredménye, hogy a fővároson kívüli kulturális életet kiemelten tudtuk támogatni és erősíteni – mondta Hoppál Péter.
Hozzátette: a kulturális szempontból leszakadó hazai falvak helyzetének ellensúlyozásaként létrejött az a több ütemben megvalósult fejlesztési program, mellyel elérték, hogy a magyar kistelepülések részére fordítható kulturális állami forrásokat megtöbbszörözzék. A program további hasznos és fontos vonzata, hogy a társadalmi felzárkóztatást és a családok megerősítésének programját is segíti a szociokulturális kompetenciák fejlesztésével, valamint erősíti a nemzeti öntudatot és annak ápolását is. Mindez – mint mondta – ízig-vérig kulturális kérdés. Kitért arra is, hogy a jövőben, a program folytatása során keresik annak a lehetőségeit is, hogy miként tudják a programot kiterjeszteni a határon túli magyarság kulturális helyzetének erősítésére.
-Azért fogjuk a Kulturális Alapellátás Programot erősíteni, mert hiszünk abban, hogy a kulturális önazonosságunk megerősítésének fontos része tud lenni. Ennek érdekében indítom el az országos szintű Kulturális Alapellátás Konzultációkat, melynek keretében az ország településeinek kulturális intézményvezetőivel és kulturális téren dolgozó politikusaival tárgyalok arról, hogy milyen eredményeket látnak az elmúlt évek programjából, milyen gyermekekre gyakorolt pozitív eredményeket tudnak felmutatni például a könyvtár-, múzeum-, művészet- és levéltár-pedagógia terén.
Kiemelte, hogy a digitális forradalomban felnőtt, modern eszközöket készségszinten használó gyermekekre a programban kifejezetten nagy figyelmet fordítanak, hiszen – folytatta – kérdés az, hogy a mai iskolarendszer hogyan fogja tudni felvenni a versenyt ezzel tipikusan 21. századi szociokulturális adottsággal.
-Erre a kérdésre a kultúra eszközeivel kell helyes válaszokat találnunk annak érdekében, hogy őket is megnyerjük a magyar kulturális identitás számára. Nem szabad lemondanunk róluk – mondta végezetül Hoppál Péter.
