Megalakult a Gazdatanácsok Szövetsége a Fejér megyei Kajászón, amelynek legfőbb célja, hogy mielőbb ezer gazdatanács legyen az országban és közösen léphessenek fel saját érdekeik védelmében.
A rendezvényen a szövetség titkárává választott Boór Ferenc elmondta, hogy 48 gazdatanácsi tag alakította meg a szövetséget, így hivatalossá váltak az eddig megalakított gazdatanácsok. Elfogadták a szövetség alapdokumentumát, valamint egy egységes bejelentő iratot hoztak létre, amellyel a jövőben megalakuló tanácsok csatlakozni tudnak a szövetséghez.
Hangsúlyozta, hogy nem szervezetet építenek, hanem szövetséget kötöttek az egységes fellépés érdekében. Eddig a Magyar Földért és Vidékért Egyesület képviselte a gazdatanácsokat, mostantól a szövetség és választott tisztviselői teszik ezt. Egyelőre csak egy tisztviselőt választottak, a titkárt. A következő ülésen szervezőket fognak választani, akiknek feladata lesz a helyi gazdatanácsok megalakulásának segítése és a tájékoztatásnyújtás.
Ma még csak negyven bejelentett gazdatanács van, de egy héten belül meglesz a félszáz is. A cél, hogy minél előbb ezer gazdatanács legyen országszerte – fogalmazott.
Boór Ferenc elmondta: törvénytelennek minősítették az agrárkamarai választást és új választást követelnek. Emellett megerősítették a korábban Kajászón meghozott határozatokat, illetve jóváhagyták a Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség 5. országos értekezletén elhangzott követeléseket, mint például a társadalmi vita szükségességét a földtörvényről.
Az első gazdatanács Kajászón alakult meg tavaly októberben. A gazdák azért hozták létre, mert szerintük az érvényben lévő földtörvényt megszegve nagyobb aranykorona értékű földterületet adott bérbe húsz évre a Nemzeti Földalapkezelő a község határában egy kápolnásnyéki vállalkozónak. Emellett nehezményezték azt is, hogy a helybeli gazdáknak esélyük sem volt a földbérletre az érintett területeken.
Több tiltakozó akciót is szerveztek: előbb a nyertes pályázó egyik földjén szántottak, majd egy másikon is. A terület feletti rendelkezést a törvényesség helyreállítása érdekében a kajászói gazdák hatáskörébe, úgynevezett közbirtokosságba vonták. Azt kérték, hogy alakuljanak mindenhol helyi földbizottságok, és írjanak ki nyílt pályázatot az állami földekre.