Érthető a szülői dilemma, hogyha az összes osztálytársnak van már okostelefonja, akkor az ő gyerekének miért nincs. Érthető, hogy nem jó, ha csúfolják és az is, hogy biztonságosabb, ha fel tud hívni bármikor, amikor baj van. De megéri, ha egy lelkileg görcs, szorongó, dührohamokkal küzdő, beteges felnőtt lesz belőle a folyamatos telefonozástól? Úgy gondoljuk, hogy nem.
Gyenge, görbe és beteges felnőttet nevelünk belőlük
Kovács-Babocsay Bianka pécsi gyógytornász szerint a naponta órákon át tartó helytelen ülő testtartás következtében meggyengülnek a hátizmok, lapockazáró izmok, a vállak előre esett helyzetben vannak, fokozódik a háti gerinc görbülete, a derékszakaszon pedig inkább elsimul ez az ív.
– Az okostelefon-nyomkodás közben olyan testtartást veszünk fel, aminek következtében a csigolyák és porckorongok elülső része huzamosabb ideig kap nagy terhelést. Az előregörnyedt testtartás aktuálisan, vagy akár később, felnőttkorban is okozhat gerincfájdalmakat, mozgásszervi elváltozásokat, de a mellkasi szerveket is fokozott nyomásnak teszi ki – mondja a szakember, majd hangsúlyozza, hogy egyébként oldalnézetben a gerinc S alakú, de nem mindegy, hogy az egyes gerincszakaszok görbületei milyen mértékűek.
Bár közhely, de a legjobb az lenne, ha a gyerekek minél többet mozognának kint a szabadban: másszanak fára, homokozzanak, fogócskázzanak, hiszen a gyógytornász szerint ebben a korban lehet és kell megalapozni a helyes testtartást.
Szoronganak, ha nem kapnak lájkot, a játékok bűvköréből képtelenek kilépni, és ha elvesszük tőlük az okostelefont, dührohamot kapnak.
Abai Tibor, a Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület tagja, villamosmérnök, hétgyermekes édesapa, egyben a téma „szakértője” szerint nagyon súlyos függőségeket tud okozni az okostelefon, aminek még csak meg sem tudjuk jósolni a felnőttkorban jelentkező hatásait.
– Tari Annamária pszichológus gondolatát idézném, aki azt vallja, hogy ha drogot nem adunk a gyereknek, akkor mobilt se vegyünk neki. A szakember véleménye bár elsőre elég élesnek tűnik, ma már kutatások igazolják, hogy az okostelefonozás olyan kémiai függőséget okozhat, ami az alkoholhoz, a droghoz vagy bármely más szer használathoz hasonlít – mondja Abai és hozzáteszi, hogy ezek a felhasználók – jelen esetben a gyerekek – a dopamint, vagyis a boldogsághormont hajszolják kényszeresen.
Azonnali sikerélmény = dopamin = függőség
A közösségi média, a mobiltelefonos applikációk vagy oldalak által kiváltott függőség legnagyobb problémája, hogy azonnali sikerélményt okoznak, és ha valamit elront a felhasználó, kiléphet és újrapróbálkozhat. Abai szerint a mobiltelefonos játékok, és a közösségi média révén az emberbe belekódolt jutalmazórendszer akkor is életbe lép, ha csak virtuális sikereink vannak. Legyen ez egy lájk vagy egy teljesített pálya az alkalmazáson, a felhasználónak sikerélménye lesz, és ezzel meg is elégszik.
– A valóság azonban nem ilyen. Az iskolában, később a munkahelyen teljesíteni kell, sokszor nem kapunk azonnali visszacsatolást az élettől, ami a telefonfüggő gyerekekből dührohamot válthat ki. A függő gyerekeknek rosszabb lesz a koncentrációjuk, sokkal türelmetlenebben lesznek, nagyon nehezen tudnak majd túljutni egy hosszabb szövegen, rendkívül hamar megunnak dolgokat, a valóságos sikerek pedig hidegen hagyják őket. Onnan már csak egy lépés lesz felnőttként, hogy a szerekhez nyúljanak –mondja Abai Tibor.
Mi a megoldás?
A manapság bárhol elérhető ingyenes wifinek vagy mobil-adatforgalomnak köszönhetően nem lehet akadály egy kisiskolásnak ma már, hogy internetet „csiholjon” magának bárhol és bármikor. Sőt, net nélkül is boldogulni fog, a legtöbb alkalmazás ugyanis játszható offline is. A kérdés inkább az Abai Tibor szerint, hogy ott van-e a kezében az okostelefon vagy sem.
– Azt üzenném a szülőknek, hogy egy szülői értekezlet keretében egyezzenek meg, hogy a gyerekeknek csak „butatelefont” vesznek. Ennek persze kevés esélye van, ezért a második tanácsom az lenne, hogy minden erőnkkel azon legyünk, hogy vonjuk be a gyerekeket az offline világba, szerezzünk nekik olyan élményeket, melyek révén rájönnek, hogy van élet az okostelefonon túl is. A gyakori szülői félelmekkel ellentétben a gyerek nem fog lemaradni a szellemi/technikai fejlődésben, ha nincs okostelefonja – zárja a nagycsaládos édesapa.