Órákig tartó várakozás, lekezelő hangnem, kellemetlen szituációk. Biztosan mindenkinek volt már hasonlóan rossz élménye az orvosnál. Mégis évente csupán 10 ezer ember fordul a betegjogi képviselőkhöz. De miért, talán félünk a tortúrától?
Takács Rebeka első gyermekével várandós, jelenleg a hetedik hónapban jár. Van saját szülészorvosa, ám többször előfordult, hogy kizárólag az éppen ügyeletes doktor ért rá megvizsgálni őt.
A legutóbb esedékes ultrahangon is ez történt, saját orvosa helyett egy másik nőgyógyász fogadta.
– A doktornő az elejétől fogva lekezelő hangnemben beszélt velem. Először is megkérdezte, hányadik hétben járok, majd amikor megmondtam, hogy hányadikban, flegmán megkérdezte, hogy: „Most akkor mit nézzünk?!” Már ez sem volt kellemes, de jött még jobb is. A doktornő vizsgálat közben közölte – szintén kioktató, felemelt hangon – hogy jó lenne, ha legközelebb kivenném a piercingemet a köldökömből, mert tönkreteszi az ultrahang fejét, ami egyébként hárommillió forint. Mondanom sem kell, hogy több ultrahangos vizsgálaton – többek között 4D-en – is voltam már, de eddig senki sem figyelmeztetett még erre.
Rebekának sajnos sok negatív tapasztalata van az orvosokkal kapcsolatban. Mivel ez az első várandóssága, több empátiát és tájékoztatást várna a szakemberektől.
Hasonló esetek szinte mindenkivel történtek már. Tipikus forgatókönyv ilyenkor, hogy az ember lenyeli a békát, mérgelődik egy darabig, Rebeka is így tett. De mi a teendő akkor, ha kivételesen nem akarunk szemet hunyni az orvos gorombasága felett?
Fordulhatunk a betegjogi képviselőhöz
A betegjogi képviselők munkája szerteágazó. Többek között segítenek a pácienseknek panaszuk megfogalmazásában, és kezdeményezhetik annak kivizsgálását, de a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehetnek az egészségügyi intézmény vezetőjénél is.
Az elmúlt évek statisztikái szerint évente országosan csaknem 10 ezer esetben keresik fel a betegjogi képviselőket. Ez a szám Baranyában – a tájékoztatás kérésekkel együtt – évente 700-800 között van.
– Számos panasz érkezik az emberi méltósághoz való jog megsértése miatt, sokan az indokolatlanul hosszú várakozási időt és az ápolók, orvosok hangnemét kifogásolják. A páciensek jelentős része elégtelennek tartja a betegségével kapcsolatos tájékoztatás – mondja dr. Szendy Erzsébet, betegjogi képviselő.
A szakember problémamegoldást célzó módszere az, hogy tárgyalóasztalhoz ülteti a feleket, ahol az érintettek előadhatják saját álláspontjukat. A bánásmódra, stílusra vonatkozó panaszok többsége ugyanis kommunikációs hibából eredeztethető, amit megbeszéléssel és bocsánatkéréssel orvosolni lehet – így Szendy Erzsébet.
Ha az eset durva, vagy kirívó, és nem lehet rendezni békés úton, akkor például belső vizsgálat elindítását is kezdeményezhetik a betegjogi képviselők.
[note note_color=”#6bc17d”]A betegjogi képviselők továbbá – a panaszosok fogadása mellett – számtalan fórumon ismertetik az érdeklődőkkel a betegek jogait.[/note]
[note note_color=”#ffce66″]A betegjogi képviselők nem az adott klinika vagy kórház alkalmazásában állnak. Egy teljesen független szerv, az Országos Betegjogi, Ellátójogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) felügyelete alá tartoznak.[/note]
Nincsen igazi megoldás?
Dr. Ábrahám László, műhibaperekre szakosodott ügyvéd azt mondja, nem érdemes jogi útra terelni bánásmóddal, stílussal kapcsolatos panaszokat, a pereskedésnek ugyanis meglehetősen magas a költsége. Panaszokkal a Magyar Orvosi Kamarához lehet még fordulni, de a szakember szerint ennek nincs sok értelme.
– Nem tanácsolom senkinek, hogy Etikai Bizottsághoz forduljon. Azt tapasztaltam, hogy a páciensek nem kapnak elégtételt, hiszen a panaszukat elbírálók maguk is az orvos szakmában dolgoznak.
Dr. Veszprémi Béla, a Magyar Orvosi Kamara területi szervezetének elnöke ezzel nem ért egyet, véleménye szerint mivel az Etikai Bizottság több fős, és a tagok között egy jogász is ül, nem kell attól tartanunk, hogy az orvosok egymás becsületét védenék a panaszosokkal szemben.
[note note_color=”#b1b0ce”]Dr. Ábrahám László szerint sokan már annak is örülnek, ha megfelelő ellátást kapnak, a hangnemmel vagy a bánásmóddal nem is foglalkoznak. Rengeteg olyan orvosi műhibaper van ugyanis, amiben nem ítélnek kellő kártérítést a pácienseknek. Sokszor nyilvánvaló eseteknél is minimális kártérítési összeggel zárul az évekig húzódó procedúra – mondja az ügyvéd. [/note]
Mire számíthat az orvos?
A közalkalmazotti törvény szerinti az adott szervezeti egység vezetője szankcionálási lehetőségekkel – figyelmeztetés, de súlyos esetben akár munkaviszony megszüntetése – is élhet az orvosokkal szemben. A pécsi klinikákon azonban még nem volt példa ilyesmire, nem jellemző ugyanis, hogy sok jogosnak megítélt panasz érkezne a páciensek részéről – kaptuk a tájékoztatást a PTE Klinikai Központtól.
A Magyar Orvosi Kamara etikai vétség miatti ítélete pénzbírságot jelenthet az orvosnak, és adott esetben szakmai karrierjének is gátat szabhat.
Kártérítést is követelhetünk?
Az új polgári törvénykönyv – vagyoni kártérítés helyett – már rögzíti a sérelemdíj intézményét. Eddig akkor lehetett kártérítést kérni, ha valakinek valamilyen baja keletkezett kórházi ellátás során, a sérelemdíj ennél szélesebb körre terjed majd ki. Már akkor is kártérítést kérhet a beteg, ha például megmagyarázhatatlan módon hosszan kell várakoznia, vagy nem megfelelő módon bánnak vele.
[note note_color=”#ff8d66″ text_color=”#f3efef”]Leterheltek az egészségügyi dolgozók
Illés József, a PTE Integrált Egészségügyi Szakszervezetének titkára szerint bár nem kellene, de az orvosok leterheltsége is komolyan befolyásolja, hogy a gyógyítók kevésbé türelmesek, empatikusak a betegeikkel. A Klinikai Központ egyébként is sajátos helyzetben van, hiszen az itt dolgozó orvosok nemcsak gyógyítanak, hanem oktatnak és kutatnak is. Jövedelmük 30-40%-a pedig nem a nyolcórás munkaidőből tevődik össze, hanem ügyeletből, túlórából; sokan 4-5 ügyeletet is vállalnak egy hónapban.[/note]