Elfogultsági kifogást jelentett be a bírói tanács és az ügyész ellen több vádlott az ároktői banda ügyében folyó elsőfokú büntetőper hétfői tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken. Érvelésük szerint a média és a politika nagy nyomást gyakorol a hatóságokra, amelyek részrehajlóan járnak el. Az elfogultsági indítványról majd egy másik bíró dönt.
Az elsőrendű vádlott hosszan beszélt arról, hogy álláspontja szerint az ügyben nem volt tisztességes a nyomozati eljárás, bizonyítékokat hamisítottak korrupt rendőrök, akik közül volt, akit meg is gyanúsítottak tucatnyi vesztegetéssel, és már ebben az ügyben is bilincsben hozták tanúskodni. R. Elemér szerint mások követték el a vádbeli cselekményeket, akiket azonban nem akarnak felelősségre vonni a hatóságok, és helyettük kell a megvádoltaknak bíróság előtt állniuk.
„A sajtóban már gyilkosnak kiáltanak ki. A média hatására el lehet ítélni egy embert?” – fakadt ki R. Elemér, majd hozzátette: „Nem érzem magam hülyének, de mégis hülyének néznek”.
A tárgyaláson több eredménytelen szembesítés is volt a vádlottak között. Eredménytelenül szembesítették a másod- és harmadrendű vádlottat a tekintetben, hogy a másodrendű jelen volt-e bizonyos vádbeli cselekményeknél. Az ügyészség szerint a vádlottak bűnössége mellett szól néhány tárgyi bizonyíték mellett a másodrendű vádlott részben beismerő és társait terhelő vallomása. Ezzel kapcsolatban az egyes vádlottak és védőik azt vetették fel, hogy haragos viszony van a másodrendű vádlott és az R. család között, amelynek több tagja vádlott az ügyben.
Az ötödrendű vádlott ugyanakkor a több mint négy éve tartó ügyben most hozakodott elő azzal, hogy eddig – megvádolt testvérei fenyegetéseitől tartva – nem merte előadni rájuk nézve terhelő vallomását, amely a vádat támasztja alá. Eszerint ő és testvérei jelen voltak az egyik rablásnál, ahová ő figyelőként ment abban a tudatban, hogy csak betörni, lopni mennek.
Az ötöd- és a negyedrendű vádlott között is eredménytelen szembesítés zajlott le az egyik vádpont kapcsán. Ugyanakkor a hatodrendű vádlott a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy korábban a rendőrségen tett, társait terhelő vallomását visszavonta, mert az – állítása szerint – kényszer hatására született, többször megverték, három bordáját eltörték.
Az elsőrendű vádlott azt is hangsúlyozta, hogy nem azért ment Svájcba, mert bűnös. (A házi őrizetben lévők közül ketten októberben – azt követően, hogy a perbeszédekben öt vádlottra tényleges életfogytiglant kért az ügyész – külföldre távoztak, de néhány nap múlva Svájcban sikerült őket kézre keríteniük a hatóságoknak.)
Az ügyben súlyos, erőszakos, élet elleni cselekményekkel vádolt személyek közül már tavasszal többnél is megszűnt az előzetes letartóztatás és helyette házi őrizetet kellett elrendelni, mert lejárt az előzetes letartóztatás törvényben rögzített négyéves felső határa. Parlamenti képviselők felvetésére vizsgálatok indultak, amelyek elsősorban a késlekedő szakértőket okolták az eljárás elhúzódásáért.
A hat vádlottból jelenleg kettő van házi őrizetben, négy előzetes letartóztatásban. Közülük az egyiknél néhány nap múlva, november 22-én jár le a négy év, de a parlament a közelmúltban sürgős eljárásban tárgyalta és szavazta meg azt a törvénymódosítást, amely kiemelkedően nagy súlyú bűncselekmények vádja esetén korlátlan ideig lehetővé teszi az előzetes fogva tartást. A hatálybalépés a napokban várható. Ennek kapcsán a bíró megjegyezte, jelen körülmények között nem tud döntést hozni az érintett vádlott kényszerintézkedéséről. Hozzátette: jogalkalmazóként nincs könnyű helyzetben.
A vád szerint a hat büntetett előéletű, jobbára szoros családi kapcsolatban álló férfi 2008-2009-ben tucatnyi alkalommal támadt maszkban, éjnek idején idős emberekre az otthonukban és súlyosan bántalmazta, megkötözte őket, hogy értékeiket megszerezze. A 70-80 éves sértettek a támadások után órákig vagy akár fél napig is megkötözve feküdtek, betömött szájjal fuldokolva, esetenként bordatöréssel, mire felfedezték és kiszabadították őket.
A bűncselekmény-sorozatnak két halálos áldozata van. Az ügyész korábban a hat vádlott közül ötre nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés, számos minősített rablás, testi sértés, személyi szabadság megsértése és más súlyos bűncselekmények miatt tényleges életfogytiglant kért. A védelem viszont felmentést, vagy legalábbis az ügyészi indítványnál jóval enyhébb büntetést látna indokoltnak, a vádlottak nagyobb része tagad, bár vannak, akik magukra és társaikra terhelő vallomásokat is tettek.
Az ároktői banda ügyében a jövő héten lezárulhat a bizonyítás, és decemberben megszülethet az elsőfokú ítélet.
