A tandíj a Gyurcsány-korszakkal együtt megbukott – mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva.
A szociális népszavazáson az emberek úgy döntöttek, hogy ne legyen tandíj a magyar felsőoktatási intézményekben, ez a célkitűzésünk, s az álláspontunk továbbra sem változott – fogalmazott a szóvivő sajtóhírekre reagálva. Az utólagos tandíjról szóló információkról azt mondta, nem tud ilyenről. „Nincsen ilyenről szó. Az látszik, hogy időről időre kacsák röppennek fel, és ezekről aztán időről időre bebizonyosodik, hogy hamis állításokat tartalmaztak” – mondta Szijjártó Péter.
Kifejtette: a felsőoktatás átszervezése során a kormánynak lesz lehetősége arra, hogy meghatározza az államilag finanszírozott felsőoktatási hallgatói számot és a képzési szerkezetet a gazdaság és munkaerő-piac igényeinek megfelelően. Ma az egyik legnagyobb baj éppen az, hogy a felsőoktatás és az oktatási rendszer egésze, valamint a gazdasági és munkaerő-piaci igények nem esnek még csak közel sem egymáshoz – tette hozzá.
Szijjártó Péter rámutatott: az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számának meghatározásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni a népesség alakulását, de hogy pontosan hogyan alakulnak majd a számok, azt a kormány dönti el.
A szóvivő a költségtérítéses helyek kapcsán kitért arra is, hogy a felsőoktatás átszervezése során az állami és magánegyetemek világának világosan el kell különülnie egymástól.
A Népszabadság csütörtöki írása szerint a kormány az utólagos tandíj bevezetését és az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek radikális csökkentését fontolgatja, legalábbis egyebek mellett ezek is szerepelnek a kormány által lehetségesnek tartott intézkedések között.
A lap úgy tudja, hogy a tervek között van a finanszírozott helyek akár ötvenszázalékos csökkentése is. A megvitatandó lehetőségek között szerepel az is, hogy a hallgatók utólag fizessenek tandíjat az államnak.
