Négy keresetből egynek részben helyt adott, hármat elutasított a Pécsi Törvényszék pénteken nem jogerősen azokban a sajtó-helyreigazítási perekben, amelyeket Gyurcsány Ferenc indított az egyik pécsi portált működtető cég ellen a plágiumváddal kapcsolatban közzétett cikksorozata miatt.
A bíróság egy esetben kötelezte helyreigazításra az internetes hírportált, mert álláspontja szerint azzal, hogy egy április végén megjelent cikkének címében azt írta: Gyurcsány szakdolgozata egyezik exsógora dolgozatával, megsértette a volt kormányfő személyhez fűződő jogát. A cím ugyanis alkalmas volt arra, hogy a politikust rossz színben tüntesse fel.
A törvényszék azonban nem a volt miniszterelnök által kért szöveg, hanem gyakorlatilag a Pécsi Tudományegyetemnek a plágiumügyet vizsgáló bizottsága álláspontját, illetve a vizsgálat eredményéről tartott sajtótájékoztatón elhangzottak lényegének megjelentetését írta elő az újságnak.
Ez arról szól, hogy a Gyurcsány Ferenc diplomamunkájával kapcsolatos plágiumgyanút vizsgáló egyetemi bizottság oldalszám szerinti egyezést talált a volt miniszterelnök szakdolgozati bírálatának és volt sógora diplomamunkájának szövegében, de addig nem tud érdemi határozatot hozni, amíg nem áll rendelkezésre a politikus dolgozata. Azaz a plágium nem igazolódott, de azt nem is lehet elvetni.
Gyurcsány Ferenc helyreigazítási kérelmében egyebek mellett azt kérte, hogy a lap jelentesse meg: jogszerűen szerezte a diplomáját, és ezt a pécsi egyetem ki is mondta. Elvárta volna azt is, hogy a hírportál kérjen elnézést a történtekért. A kereset ezen részeit a törvényszék elutasította. Utóbbit azzal indokolta, hogy bocsánatkérés érvényesítésére nem sajtó-helyreigazítási, hanem személyiségi jogi perekben van lehetőség.
Az első fokon eljáró bíróság a további három keresetből kettőt a véleménynyilvánítás szabadságára, illetve arra hivatkozva utasított el, hogy nem állapítható meg személyiségi jogsérelem. Egy esetben úgy találta, a kifogásolt szövegrész más személyt érint, így Gyurcsány Ferencnek nem volt joga keresetet beadnia.
A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnökének ügyvédje az első tárgyaláson utalt rá: a Gyurcsány Ferenc képviseletét ellátó ügyvédi iroda harminchárom helyreigazítást kezdeményezett a politikussal szemben plágiumvádat megfogalmazó szerkesztőségekkel szemben.
Hangsúlyozta, Gyurcsány Ferenc az eljárásokat azért tartotta szükségesnek, mert megítélése szerint első szakdolgozatával kapcsolatban olyan hírek, cikksorozatok jelentek meg a médiában, amelyek valótlan tények közlésével, illetve valós tények hamis színben feltüntetésével azt a hamis látszatot keltették, hogy jogsértően szerzett diplomát.
Pauska Zsolt, a hírportált működtető cég ügyvezetője és az általa vezetett cég jogi képviselője a perekben arra hivatkozott, hogy a kifogásolt szövegrészek között más orgánumoktól származó idézetek, illetve vélemények voltak. A helyreigazítási kérelemben pedig nem szerepelt pontosan, hogy mit kifogásolnak, s ezzel szemben milyen, valósnak vélt állítások közzétételét kérik.
Az ügyvezető annak a véleményének is hangot adott, hogy az egyetemi vizsgálat eredményei alapján a plágiumgyanú továbbra is fennáll Gyurcsány Ferenccel szemben.
A Pécsi Törvényszék határozatai nem jogerősek, azokkal szemben a felek fellebbezéseket nyújthatnak be.
A volt kormányfő ügyvédje a tárgyalásokat követően az MTI-nek azt mondta: a legfontosabb kérdésben, Gyurcsány Ferenc volt sógora és a saját szakdolgozatának egyezősége tekintetében a politikus álláspontját fogadta el a bíróság, az esetleges fellebbezéseken pedig gondolkodnak. Az MTI érdeklődésére hozzátette: a plágiumügy vonatkozásában 22 keresetet nyújtottak be bíróságokhoz, ebből az első négyet tárgyalták Pécsett, a többi per Budapesten lesz.
Pauska Zsolt, az alperes cég ügyvezetője azt hangsúlyozta, hogy Gyurcsány Ferenc legalább kétszer annyi helyreigazítást kért az laptól, mint amennyit perre vitt. Úgy ítélte meg, hogy mivel a volt kormányfő a négy perből három és felet elveszített, a hírportál hitelességén nem esett csorba.
