Az MSZP átalakításával létrejövő új balközép párt szükségességéről beszélt évértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc pénteken Budapesten.
A volt miniszterelnök szerint a szocialista pártban rendszerváltozásra van szükség, hogy megfelelő választ adhassanak az „orbáni önkényre”, és részt vehessenek az 1989-es alkotmány értékeire épülő új köztársaság megteremtésében. „Nem az MSZP szétszakítására, nem a demokratikus ellenzéket tovább daraboló új párt alapítására, hanem az MSZP meglévő erényeire építő, hibáit, fogyatékosságait maga mögött hagyó pártátalakításra, és a párt átalakításával létrejövő új balközép, demokrata párt létrehozására van szükség” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
„Nem szakítunk, hanem átalakítunk, nem új pártot alapítunk, hanem az MSZP-ből csinálunk új pártot” – fűzte hozzá, és azt a javaslatot tette: a szocialisták jövő évi kongresszusán alakítsák át az MSZP-t.
Az új pártnak Gyurcsány Ferenc szerint képesnek kell lennie arra, hogy befogadja „az orbáni rendszer” demokratikus ellenzékének nagy részét, és képesnek arra is, hogy más pártokkal együttműködjön.
A volt miniszterelnök majdnem másfél órás beszédében hosszan szólt a kormányról. Azt mondta: Orbán Viktor egyeduralmat épít, „a rendszerdúlás” már megtörtént, az alkotmányos rend a porban hever. „Vége a harmadik a magyar köztársaságnak, Orbán lerombolta és az önkény rendszerét építi” – jelentette ki, majd úgy fogalmazott: „mostantól nem a kormány, hanem Orbán Viktor önkényre épülő rendszerének ellenzéke vagyunk.”
A kormányfőről szólva úgy vélekedett: nem demokratikus politikai versenyt, hanem ellenfelét megsemmisítő totális politikai háborút akar, nem hisz a politikai váltógazdaságban, a parlamenti demokráciában, kizárólag hatalma korlátlanságában, ezért megpróbál kiiktatni minden alkotmányos ellensúlyt. Véleménye szerint e szándékának esett áldozatául az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács, „ezért ültetett a nyakunkra a Fideszhez, és nem a nemzethez lojális köztársasági elnököt.”
„A miniszterelnök politikája Tisza István osztályönzéséből, Gömbös nemzeti egység- és vezérkultuszából, Mindszenty keresztény fundamentalizmusából táplálkozik. Ez nem a mi világunk. Ez a múlt. Mi le akarjuk zárni ezt a múltat, és birtokba akarjuk venni a jövőt. Ennek ma Orbán és rendszere a legnagyobb akadálya. Ezt a rendszert kell leváltani, ez a mi dolgunk, minden demokrata dolga” – mondta.
Kifejtette: Orbán Viktor liberálisból lett „az önkény miniszterelnöke”, miután megértette, hogy a választók jelentős része nem tartja sokra a szabadságot. „Ma azt mondja: a szabadságért cserébe jólétet adok” – vélekedett, hozzátéve: úgy tűnik, a választók többsége tudomásul veszi, elfogadja vagy egyenesen támogatja Orbán „szabadságért kenyeret programját”. Szerinte azonban nemsokára azt fogják látni: se kenyér, se szabadság.
Szólt arról is, hogy megítélése szerint mi vezetett a Fidesz-KDNP kétharmados többségéhez. Elismerte, hogy abban a szocialista kormányok tévedései is közrejátszottak. Kiemelte, hogy 2002 után elégségesnek hitték az osztogatást, majd az arra válaszul kényszerűen érkező megszorításokat. Az okok között említette: sokan a baloldalon nem vették észre időben, hogy a Fidesz az ellenfél megsemmisítését célzó totális politikai háborút folytat, valamint azt is, hogy az MSZP és a kormány közelében többeket „a morális, kulturális romlásnak olyan világa érintett meg, amely önmagában is képes volt aláásni a kormányzás hitelét”.
Hosszan elemezte saját szerepét, felelősségét. Elismerte: első ciklusában, 2004-től nem volt ereje és bátorsága, hogy változtasson, elsősorban győzni akart, „megadni az esélyt, hogy reformok sorozatával jobb országot teremtsünk”. Azonban – folytatta – a 2006-os fordulatra nem készült fel eléggé sem szakmailag, sem politikailag. Őszödi beszédéről azt mondta: „egy árulást követően a drámai szónoklat gyilkos fegyver lett” ellenfelei kezében. „Őszöd egyfelől a reformfelelősség és az igazság, másfelől az árulás és a hazugság jelképe lett” – húzta alá.
Beszélt arról, hogy amikor majdnem tíz éve másodszor is a politikára adta a fejét, hátat fordítva a „talán még a felső középosztálynál is jobb élet nyugalmas, biztonságos világának”, jobbá, igazságosabbá akarta tenni Magyarországot. Mint mondta, hitt az igazában, és a „történelmi vereség” ellenére ma is hisz benne, bár van, amit másképp csinálna.
„Jó ügyet és tisztességes világot álmodtam és képviseltem, de belátom: nem elég jól” – fejtette ki, megjegyezve: nem volt elég eltökélt, hogy ellenálljon rossz kompromisszumoknak, hogy megküzdjön politikai és emberi hiányosságaival. „A feladat (…) amire vállalkoztam túlnőtt rajtam és rajtunk, akikkel dolgoztam, akiknek vezetésére vállalkoztam. De eszemben sincs feladni” – mondta.
Gyurcsány Ferenc szerint az elmúlt időszak tanulsága, hogy felelőtlen ellenzékből felelőtlen kormány lesz, ezért a mai ellenzéknek arra is válaszolnia kell, hogy miből fedezné azokat a követeléseket, amelyeket megfogalmaz. Pénteki évértékelő beszédében így a többi között vagyonadót szorgalmazott, és hozzátette: nem szabad szociális elégedetlenséget szítani, ha a kormány az euró bevezetése érdekében felelősen akar gazdálkodni.
Kiemelte, az ország elemi érdeke, hogy legyőzve „a fiskális alkoholizmust” belátható időn belül csatlakozzon az euróövezethez. Véleménye szerint amit Orbán Viktor állít, vagyis hogy erre még egy évtizedig nincs lehetőség, ellentétes a nemzeti érdekkel. E felfogás helyett – hangsúlyozta – a baloldali kormányok gazdaságpolitikai hibáit is kijavítva, mielőbb meg kell teremteni az euró bevezetésének feltételeit.
Mint mondta, tudja, hogy ez nem könnyű, szigorú és kényelmetlen döntéseket is igényel, de „ebben és csak ebben” partnerséget és támogatást ajánl a miniszterelnöknek. „Nem szítunk szociális elégedetlenséget csak azért, mert a kormány felelősen akar gazdálkodni” – jelentette ki.
Szavai szerint azonban Orbán Viktor zsákutcába viszi az országot, mert miközben az eladósodottság miatt ostorozza az elmúlt nyolc évet, olyan gazdaságpolitikát folytat, amelynek következtében folytatódni fog az államadósság növekedése, és amiért a válságadók kivezetését követően ismét óriási hiány fenyeget. Véleménye szerint nem a válság, hanem az igazságtalan adórendszer és a szerkezeti átalakításoktól való ódzkodás tesz szükségessé 700 milliárd forintos kiigazítást.
Szólt arról, hogy megítélése szerint közfoglalkoztatásra, oktatásra, valamint a tudomány és a kultúra támogatására a jelenleginél több pénzt kell biztosítani. Ezt a havi 4-500 ezer forintnál többet keresők személyi jövedelemadójának fokozatos emelésével, a százmillió forintot meghaladó vagyonra kivetett vagyonadóból és az ugyanilyen értékhatár felett bevezetendő örökösödési adóból lehetne fedezni – mondta a volt kormányfő.
A volt kormányfő szorgalmazta, hogy indítsák el az ország történetének legnagyobb közfoglalkoztatási programját, amely legalább 2-300 ezer embernek ad munkát a gyermekvédelemben, a szociális gondozásban, az idősek ellátásában, az oktatásban, a közművelődésben, a településgondozásban és az erdőgazdálkodásban.
Az egészségügy megmentése, az ellátás javítása érdekében azt is szükségesnek ítélte, hogy az emberek többsége valahogyan – akár „a vizitdíj, vagy hívjuk bárhogy” újbóli bevezetésével – anyagilag is részt vállaljon ebben.
Kitért arra, hogy mindig is ellenezte a kettős állampolgárságot, amely szerinte ellentétben áll a határon túli magyarok autonómiatörekvéseivel, felgyorsítja a szülőföld elhagyását, és ezzel „végleg beteljesíti Trianon tragédiáját.” Hozzátette: ha a választójogot kiterjesztik a nem Magyarországon élő magyar állampolgárokra, az itt lakók úgy érezhetik, azok döntenek sorsuk felől, akik nem viselik e döntés következményeit, ez pedig drámai konfliktusokat szülhet.
