Nappali melegedőt, időszakos éjszakai szállást is fenntart a hajléktalanok számára Pécsett a Remény Háza. Azonban ami talán még ennél is fontosabb, jövőt, a társadalomba való visszailleszkedés lehetőségét is kínálja, amit jól mutat, hogy az elmúlt időszakban több fedél nélküli munkához is jutott. Igaz, ez nagyon nehéz feladat.
Az elmúlt időszakban többször is beszámoltunk a pécsi hajléktalan-ellátás munkájáról, lehetőségeiről, írtunk például a Támasz Alapítvány tevékenységéről is. Mások is vannak azonban, akik nap mint nap a hajléktalanokért dolgoznak Pécsett, a Tüskésréti úton található például az egyházi fenntartású Remény Háza. Mint a napokban az önkormányzat szakbizottsága elé került éves beszámolóból kiderül, átlagosan naponta mintegy nyolcvanan voltak a nappali melegedőben, és több mint harminc hajléktalannak biztosítottak téli éjszakai szállást.
A Remény Háza azonban jóval többet próbál adni a fedélnél, ételnél, tisztálkodási lehetőségnél: nagyon sok programot, csoportos és egyéni foglalkozást is szerveznek.
Pavlekovics Ferenc, a Remény Házát fenntartó plébánia vezetője elmondta, keresztény emberként felelősséget éreznek a hajléktalanok iránt, és amellett, hogy segítséget nyújtanak abban, hogy az életüket fenn tudják tartani, igyekeznek jobb életminőséget is nyújtani számukra. Mint mondta, a normatíva minden forintját a rászorulókra költik, emellett a munkatársak elkötelezettsége is kell ahhoz, hogy a ház működjön.
Azt, hogy a Remény Háza nem csak a mindennapi életfeltételeket akarja biztosítani, hanem a kitörés, továbblépés lehetőségét is, jól mutatja, több hajléktalannak sikerült munkát is találni.
– Ez ugyanakkor nem „csak” nehéz, hanem nagyon nehéz feladat – mondta Pavlekovics Ferenc, ám az eredmények azt mutatják, mégsem lehetetlen. Mint az éves beszámolóból kiderül, tizenegyen rendes jogviszonnyal rendelkező állásba került vállalkozásoknál, tízen alkalmi munkát szereztek.
Pavlekovics Ferenc szerint számos tényező nehezíti, hogy a hajléktalanok dolgozni tudjanak, de szerinte az egyik legnagyobb, hogy az érintetteknek nincs önbizalmuk, nem hiszik el, hogy ezt el tudják érni. „Minden egyes eset, amikor valaki állást kap, a többiek számára is önbizalomnövelő”, mondta el a plébános.
Az is megesett, hogy a vállalkozó telefonált a Remény Házához: a „kiközvetített” hajléktalan olyan tisztességesen, példamutatóan dolgozik, hogy nem tudnának-e küldeni mellé társakat is? Mint a plébános elmondta, ez olyan visszajelzés, amely nemcsak a hajléktalanokra, hanem a munkatársakra is pozitívan hat.
