Az ellenzék megosztottsága miatt a Fidesz megint tényezővé válhat a pécsi közgyűlésben, annak ellenére, hogy Péterffy Attila fölényesen nyerte a polgármester-választást. Egyedül egyik politikai tömbnek sem lesz többsége, de a Fidesz jelenleg valamivel közelebb áll hozzá, hogy érvényesíthesse akaratát a testületben.
Péterffy Attila nagy fölénnyel, közel 6300 szavazattal nyert fideszes kihívója, Csizmadia Péter előtt a pécsi polgármester-választáson. A városvezető ráadásul a 2019-esnél is több szavazatot kapott, azaz a választópolgárok megerősítették pozíciójában, nem úgy tűnik, mintha elégedetlenek lennének vele.
Az önkormányzat fő döntéshozó testületének várható összetétele ugyanakkor azt mutatja, hogy az ellenzéki választópolgárok az egyéni körzetekben “szétszavaztak” különböző ellenzéki formációkra. Emiatt viszont a Fidesz nyert több egyéni körzetet, a kormánypártnak lesz a legnagyobb frakciója a közgyűlésben. Többségük ugyan egyedül nem lesz, de ugyanez elmondható a Péterffyt támogató pártszövetségről is, akiknek ráadásul kevesebb képviselőjük lesz, mint a Fidesznek, így nehezebb dolguk lesz, ha a testületben érvényesíteni kívánják akaratukat.
Ha összeadjuk a Péterffy-féle ellenzéki választási szövetség, és az egyéb ellenzékinek mondott szervezetek – Kutyapárt, Mindenki Pécsért Egyesület, Tiszta Kezek Egyesület – szavazatszámait, akkor egy kivételével brutális fölény látszik mind a 17 pécsi egyéni választókerületben, de abban az egyben is szoros lett volna a verseny. (Persze formálisan a Mi Hazánk Mozgalom is ellenzéki, de ők szinte minden szempontból közelebb állnak a Fideszhez, mint a többi ellenzéki formációhoz.) Lehet persze, hogy teljes ellenzéki összefogás esetén sokan nem mentek volna el szavazni, de még ezzel együtt is lemosta volna a pályáról az ellenzék a kormánypártot és csatolt részeit Pécsett.
Az önkormányzat közgyűlésének összetétele azért lényeges, mert ez a testület hozza meg a legfontosabb, várost érintő döntéseket, választja meg például az alpolgármestereket, vagy dönt az önkormányzati cégek, intézmények vezetőinek személyéről, a döntéselőkészítő bizottságok összetételéről. Aki a közgyűlést uralja, uralja az önkormányzatot, annak intézményeit, cégeit is.
A pécsi közgyűlésnek a polgármesterrel együtt 25 tagja lesz 2024 októberétől, várhatóan akkor fog felállni az új testület.
Jelenleg így néz ki a közgyűlés összetétele.
Azért csak 24 mandátumot tüntet fel az ábra, mert az egyik kertvárosi választókerületben, a 15-ösben a Pécs Jövőjéért és a Fidesz jelöltje (Fürj Csaba vs. Vörösné Deák Andrea) ugyanannyi szavazatot szerzett, így itt először újraszámolás lesz, és ha marad a döntetlen, 120 napon belül ki kell írni egy új választást.
Az úgynevezett töredékszavazatokkal a közgyűlésbe jutott pártok és szervezetek a következők: Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Mi Hazánk Mozgalom, Tiszta Kezek Egyesület, Mindenki Pécsért Egyesület. Mindannyian egy-egy mandátumhoz jutottak.
Elvileg mindegyik felsorolt szervezet ellenzéki, azaz felületesen nézve Péterffyékkel együtt még akkor is többségük lenne, ha a 15-ösben végül a Fidesz győz. Csakhogy a Tiszta Kezek azt a Bognár Szilviát delegálja a közgyűlésbe, akit a városvezetéssel kialakult konfliktusa miatt még a ciklus elején leváltottak alpolgármesteri pozíciójából. Azóta Péterffyék ellenzékeként politizált a közgyűlésben, folyamatosan és élesen kritizálva a városvezetést, nehéz elképzelni, hogy októbertől őket támogatná stratégiai kérdésekben. Kérdés, hogy az egyesület ellenzéki érzelmű tagságának és szavazóinak ezt majd hogy fogja tudni eladni.
A Mellár Tamás országgyűlési képviselőt is tagjai között tudó Mindenki Pécsért Egyesület volt öt éve az ellenzéki pártszövetség ernyőszervezete, de a ciklus alatt megromlott a viszonyuk Péterffyékkel. A választás előtt nem sokkal az MPE összefogott a Keresztes László Lóránt LMP-s képviselőhöz köthető Pécs Most Egyesülettel és közösen indítottak jelölteket számos körzetben a városvezetés jelöltjeivel szemben. Elképzelhető, hogy bizonyos feltételekkel támogatnák Péterffyéket, de az ő szavazatuk is kevés a többséghez.
A Kutyapárt nagyon jól szerepelt szinte az összes körzetben, ahol elindult, sok helyen tíz százalék feletti eredményt ért el. Valószínűtlen, hogy képviselőjük a Fidesz szekerét tolja majd a közgyűlésben, de nem törvényszerű, hogy teljes mellszélességgel beállnak az ellenzéki pártszövetség mögé, bár ügyek mentén biztosan együttműködnének velük.
A Mi Hazánkról annyit azért biztosan lehet tudni, hogy rengeteg kérdésben nem állnak túlságosan távol a Fidesztől. Gyakran éri őket az a vád, hogy valójában annak idején Orbánék gründolták a pártot a Jobbik néppártosodásának megakadélyozása érdekében. Helyi szinten persze sok múlik a közgyűlésbe jutó képviselő döntésein, így nagyon nehéz megjósolni, az elvileg ellenzéki párt a döntő helyzetekben melyik oldalt támogatja majd szavazatával. Az biztos, hogy Péterffyék rájuk nem alapozhatják a következő öt évet. Sajtóhírek szerint a Mi Hazánk hajlandó “ügyek mentén” együttműködni a különböző erőkkel a közgyűlésben, de mivel a legerősebb ellenzéki párttá vált TISZA előretörése rájuk is veszélyes, talán nem engedhetik meg maguknak sehol, hogy a Fidesz egy az egyben lenyelje őket.
Látszik tehát, hogy ha a 15-ös választókerületet be is húzza a Pécs Jövőjéért pártszövetség, és esetleg a Kutyapárt és a Mindenki Pécsért Egyesület kívülről támogatná is őket a közgyűlésben, még mindig csak 12 szavazatot tudnának magukénak, a szűk, egyfős többséghez pedig 13 kellene, így erősen rá lennének utalva a MI Hazánk támogatására is.
Fontos megjegyezni, hogy a szabályok szerint – bármi is legyen a 15-ösben a végeredmény – a kompenzációs listás helyek elosztása és száma már nem fog változni. Nagyon-nagyon halvány remény még az ellenzéki pártszövetség számára, hogy esetleg a 8-as körzetben – ahol Zag Gábor alpolgármester öt szavazattal maradt alul – is fordul az állás, de az újraszámoláshoz meg kell teremteni a jogi alapot, az ugyanis nem automatizmus ilyen esetben.
A Fidesz tehát egy számára kedvező forgatókönyv megvalósulása esetén, nagyon szűk, egy vagy kétfős többséggel kezébe tudja venni ismét a gyeplőt a pécsi közgyűlésben, de legalábbis meghatározó tényezővé válhat. Kérdés, hogy Péterffy Attila polgármester erős legitimációja (+6300 szavazat a fideszes jelölttel szemben), a törékeny közgyűlési többség, és az az országos trend, hogy a kormánypárt népszerűsége – a TISZA erősödése miatt – látványosan erodálódik, mennyire fogja befolyásolni helyben a politikai stratégiájukat: a szokásos offenzív harcmodort választják-e, vagy az önkormányzat nyugodt működése érdekében, önmérsékletet tanúsítva konszenzusra törekednek majd.
Az európai parlamenti választáson ugyan a Fidesz szerezte a legtöbb voksot a városban (37,5 százalék), de eredménye jóval elmarad a párt elemzők szerint eleve kudarcos országos átlagától (44,6 százalék). Magyar Péter pártja, a TISZA viszont országos átlaga (29,6 százalék) felett teljesített Pécsett, a voksok 32,8 százalékát begyűjtve, kevesebb mint háromezer szavazattal maradva le a Fidesztől. Pécsett az ellenzéki pártok listáira tízezerrel több szavazat érkezett, mint a Fideszére, ha a Mi Hazánkat is számoljuk, akkor 13 ezerrel több.
Összességében tehát a kormánypártnak sincs túl sok oka az örömre helyben, pécsi politikusai nehezen tudják sikerként eladni – a pártközpont felé semmiképpen sem – a pécsi eredményeket.
