Nem kizárt, hogy környékünkről az ókeresztény sírkamrák tíz évvel ezelőtti felvétele után ismét ókori értékkel gazdagodik az UNESCO világörökségi listája. A római birodalmat fénykorában védő, ötezer kilométer hosszú limes pannóniai szakasza néhány éven belül nyerhet bebocsátást a Föld legnagyobb kincsei közé.
Képünkön: Hasonlók lehettek nálunk is. Rekonstruált őrtorony a limes mentén, Németországban.
Ha nem is olyan látványos, mint a kínai nagy fal, vagy a Hadrianus római császár idején épült, Britanniát a skótoktól védő 120 kilométer hosszú erődrendszer, a Magyarország területén húzódó, s a Római Birodalmat védő limes belépőt jelenthet a világörökségi listára.
Visy Zsolt pécsi régészprofesszor, a Magyar Limes Szövetség alapító elnöke javaslatára nemrég fogadta el a Világörökség Bizottság, hogy ne kisebb-nagyobb darabokban, hanem egységesen tekintsenek a római limesre, biztosítva ezzel a határvonal UNESCO-s levédésének alapját.
A felvétel előtt azonban van tennivaló bőven. Míg ugyanis a már említett két világhíres fal ma is szemmel látható, s kézzel tapintható, megmászható, addig a limes magyarországi szakasza, így baranyai részei is, mára eltűntek. A „falat” esetünkben a Duna jelentette, mintegy kétszáz helyszínen épültek ugyanakkor őrtornyok, utak, légiós táborok. Tudományos alapon kell tehát bizonyítani, pontosan hol húzódtak az egykori értékek.
Maga a limes szó egyébként a birodalom határát jelenti. Ezt hadiutak, sáncok, árkok, őrtornyok, falrendszerek és folyók tarkították. A Római Birodalom barbárok elleni védelme miatt kezdték el építeni az első században, majd a második században tovább erősítették, hosszabbították a rendszert, s ekkor épült a brit félszigeten Hadrianus fala is.
Baranyában Dunaszekcsőnél volt jelentős limes-őrhely, állomáshely. Itt vezetett Pannónia római tartomány mentén az egyik legfontosabb transzkontinentális útvonal. A fontos állomáshelynek, erődítménynek, katonai őrhelynek stratégiai szempontból döntő jelentősége volt.
Ahhoz, hogy a remélt gyorsasággal, 2013-ig felvétessen a limes hazai szakasza a világörökségi listára, bizonyító erejű kutatásokat kell végezni. A régészek, történészek itthon és külföldön ugyanis szinte pontosan tudják, merre haladt a határvonal, csak éppen a tárgyi emlékekkel nem állunk olyan jól, mint Nagy-Britanniában, vagy éppen Németországban.
Előbbi helyen az eredeti limes védfala kézzel fogható, utóbbi országban pedig rekonstruált falrészleteket, őrtornyokat építettek az elmúlt évtizedekben, miután tisztázták az egykori római határ pontos vonalvezetését.
Visy Zsolt lapunknak azt mondta, a felvételhez szükséges pályázattal az év végére várhatóan végeznek. Ehhez a kutatásokon kívül azt is vázolni kell, hogy az értékek bemutathatóságát, a látogatók tájékoztatását, az egész világörökségi érték kezelését miként, milyen szereplőkkel lehet megteremteni. Mind közül talán ez lesz a legnehezebb feladat.
