A választások éjszakáján még a letargia és a döbbenet jellemezte az ellenzéki pártokat, néhányan hétfőre viszont csalást kiáltottak. Megmutatjuk, mi történhetett, miért és kinek is áll érdekében a csalásvád terjesztése.
Bár azt még a nemzetközi megfigyelők is megállapították, hogy nem történt csalás a magyar választásokon (egyéb problémákat kifogásoltak, de leszögezték, csalás nem volt, mint az a balliberális Index tudósításából is kiderül), ez nem zavarta az ellenzéket abban, hogy tisztességtelenséget kiáltson.
Bogdásán, az aprófaluban dőlt el minden 25 szavazattal?
A balliberális lapok, így az Index vagy a 444 több olyan esetet szedett össze, ahol szerintük meglepő adatok szerepelnek a választási jegyzőkönyvben. Az egyik ilyen település a baranyai Bogdása, ahol meglepő, hogy 68 listás szavazatot kapott a Fidesz, míg a többi párt egyet sem. A Nemzeti Választási Iroda reagált is a felvetésre, kiderült, mi ennek az oka – és még a baloldali 444 is kénytelen volt leírni, „erre van ésszerű magyarázat”. A szavazókörben 25 polgár (huszonöt!) nemzetiségi listára voksolt, azonban tévedésből valószínűleg kapott mellé egy-egy pártlistás lapot is, bár a jogszabályok szerint ilyet nem kaphatott volna. A törvény szerint ekkor minden párt listájáról le kell vonni 25 voksot (a Fideszéről is). A jelek szerint egyetlen pártnak sem volt 25-nél több listás voksa, csak a Fidesznek – így lett nekik 0 voksuk, a Fidesznek a 25-ös levonás után is maradt 68.
Látszik, hogy egészen kis számokról beszélünk, távolról sem arról van szó, hogy Bogdása 25 voksán múlt volna a szavazás: a baranyai 4-es választókerületben 48 607 polgár szavazott, a Fidesz jelöltje, Nagy Csaba több mint 11 000 vokssal kapott többet, mint a második helyezett MSZP-s.
Országosan is hasonló a helyzet: ha valamennyi, kétesnek titulált szavazókört összeadunk, és úgy kalkulálunk, minden kétes voks az ellenzéké (noha látjuk, a Fidesztől is le kellett vonni értelemszerűen voksokat), legfeljebb 4000-5000 szavazatról beszélünk, míg egy listás mandátumhoz 95 000 voks kellett – ahogy az a balliberális 444 cikkéből is kiderül. A Fidesz listán egyébként mintegy másfél millióval több voksot kapott, mint a második helyezett Jobbik.
Mi történt a szünetben?
Főként Gyurcsány Ferenc – akinek kormányzása idején embereket vertek meg – veti fel: a 19 órás urnazárás után hosszú ideig nem lehetett tudni az eredményekről, majd éjjel egyszerre jelentek meg az adatok, ami szerinte manipulálást jelenthet.
Ha emlékszünk még, 4 éve ugyanez volt a helyzet, ugyanilyen okok miatt: Budapesten a lakóhelyüktől távol lévő szavazók 19 órakor még sorban álltak. A Nemzeti Választási Iroda közölte: azért nem adtak ki adatokat addig, amíg mindenki le nem szavazott, mert sértette volna a jogegyenlőséget, ha az egyik polgár napközben a részeredmények ismerete nélkül, míg este más már azok ismeretében szavazhatott volna.
A „szünetben” számolták a voksokat, így estére már szinte a végeredményt tudták közölni. Ráadásul a szavazókörökben az ellenzéki pártok képviselői is ott lehettek – a Gyurcsány Ferenc által kétesnek titulált újpesti körzetben éppen a DK delegáltja ült.
Suttogó propaganda
Hétfőn a Facebookon több (ál)profil neve alatt megjelent ugyanaz a szöveg, amelyben egy állítólagos szavazatszámláló meséli el, milyen „furcsa” dolgokat tapasztalt, majd ugyanaz az írás szó szerint számos fórumon is felbukkant.
Ezután több szavazatszámláló is jelentkezett, visszautasítva a vádakat, de érdemes elolvasni Tordai Csaba alkotmányjogász írását a kormányt amúgy folyamatosan támadó Átlátszó blogon. Ő egyebek mellett azt írja: „a szavazatszámláló bizottságokban rendszerszinten és tömegesen a lehetetlenséggel határos csalni. Ötvenezer embert kellene beavatni a csalásba, ami pedig garantálja azt, hogy a dolog kiderül.” Egyébként pedig a csalásban részt kellene vennie minden párt delegáltjának is, ami azért eléggé valószínűtlen.
De akkor miért csinálják?
Ezzel az ellenzéki pártok is tisztában vannak, ráadásul a héten a Nemzeti Választási Iroda minden jegyzőkönyvet, iratot átad a pártoknak. Emlékezetes, hogy 2002-ben, amikor a baloldal jóval szorosabb eredménnyel nyert, ilyen lehetőséget nem kaptak a jobboldaliak. Felmerül a kérdés: miért kiáltanak rendszerszintű csalást, ha ők is tudják, hogy legfeljebb tévedések lehettek, amelyek a végeredményt nem is befolyásolták? Egyszerű: amíg a saját választóik a „csalásokon” gondolkodnak, addig sem foglalkoznak azzal, milyen felelősségük van az ellenzéki pártoknak abban, hogy a Fidesz-KDNP már harmadszor szerez zsinórban kétharmadot. Pécsen pedig különösen pikáns az, hogy a baloldal jelöltje, az országban a legszorosabb eredményt elérve vezet a Baranya 1-es választókerületben, így nagy kérdés, hogy ebben az esetben mit mondanak azok a baloldaliak, akik egyébként választási csalásokat emlegetnek máshol.
