A magántulajdonban lévő pécsi Magasház és az MDF-székház után a Siklósi úton lévő, egykori laktanya területén megmaradt házakba is beköltöztek a csövesek. Az elmondásuk szerint guberálással foglalkozó beköltőzök kezéből reggel kilenckor nem hiányzott a jó minőségű dán sör sem.
A spanyol Grupo Milton tulajdonában lévő, elmúlt években őrizetlenül hagyott, háborús állapotokat tükröző Magasház mellett, a rendszerváltásban oroszlánrészt vállaló MDF pécsi székháza után a csövesek tanyát vertek a Siklósi úton is.
A Siklósi út mellett, a volt katonai létesítményekből mindössze egyetlen épület áll. A környéken mindent lebontottak, aszfaltcsíkok jelzik csak az egykori útvonalakat. A kerítés nélkül hagyott területen, a fűben életveszélyesen bújnak meg a tíz-húsz centiméteres üvegszilánkok, és – ahogyan ez szinte már megszokott – nyitott aknák és szemét, mocsok mindenhol.
A házból reggel kilenckor már gitározás hangja szól, egy girhes kutya bizonytalanul vakkant felénk, majd inkább elhallgat. Egy 180 centiméter magas, hosszú hajú férfi tántorog elő a ház oldalából.
– Én nem itt lakom, nekem van négy lakásom – mondja, bár nem túl meggyőző az elhagyott kinézete alapján. – A feleségem súlyos beteg, néha ezért beindulok, akkor vagyok itt velük, jól érzem magam, van nekem pénzem – teszi hozzá.
Szólongatásra kijönnek még többen, kezükben a jó minőségű dán sör. Hogy miből?
– Vasazunk, meg guberálunk, abból élünk, nincs más jövedelmünk – kezdi a kalapos, harmincas éveiben járó Józsi, miközben a háttérben már rázendítenek többen. A folyosók lecsupaszítva, koszosak, mindenütt üvegszilánk, egy – kit tudja, honnan szerzett – mountain bike támaszkodik a falhoz.
– Úgy tízen lakunk itt, én két hete jöttem, a többiek viszont már hónapok óta itt laknak – veszi át a szót az alacsonyabb Dezső. – Nem jó a hajléktalanszállón, inkább itt vagyunk, ismerjük egymást, itt nincs balhé, nem bántunk mi senkit.
– Nagyon zavaró a jelenlétük, sokszor jönnek ide kéregetni, én viszont nem akarom, hogy a kisbabám valamilyen betegséget kapjon – mondta a 24 éves Nikolett, akit a közeli bevásárlóközpont parkolójában szólítanak le a kéregetők.
A közelben lévő panelházakban lakó Kovács Péter azonban már sarkosabban fogalmaz, mint mondta, megszállták a környéket, s nem igazán meri napközben sem leengedni a gyerekeit a házból játszani, nem éppen bizalomgerjesztőek ezek az alakok.
Kerestük a terület tulajdonosát is, miért nem őrzik, tartják rendben a területet, ám őket nem tudtuk utolérni.
