A Zöldeknek és a szocialistáknak köszönhetően végleg elbúcsúzhatunk a dönertől, nyomásukra az Európai Parlament ugyanis olyan döntést hozhat, aminek következtében bezárhatják boltjaikat a pécsi dönerárusok. A török gyorsétel nyársra húzását, az élelmiszeriparban széles körben alkalmazott foszfát teszi lehetővé, melynek használatát betiltanák, az egészségtelen határhoz azonban napi 31 dönert kéne megennünk.
A napokban derült fény ara, hogy az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága a Zöldek és a szocialisták nyomására kezdeményezte, hogy az egészségi kockázatok miatt tiltsák meg a foszfát használatát a dönerhús-gyártásban. Amennyiben az EP elfogadja a bizottság álláspontját, az egész ágazatot végveszélybe sodró döntés születhet decemberben.
Az élelmiszeripar egyébként széles körben alkalmaz foszfátot a vízmegkötő tulajdonsága miatt. A dönerhús-gyártásban is nagy szerepe van, az anyag nélkül ugyanis kiszáradna és szétesne a nyársra rétegzett hús. Betiltásával érthetően összeomlana a dönerhús-gyártás.
31 dönert kérnék elvitelre!
Bildnek Renate Sommer, az EP egészségpolitikára szakosodott képviselője rámutatott, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság adatai alapján a foszfátbevitel napi 4200 milligrammig veszélytelen, egy adag dönerhús pedig mindössze 134 milligramm foszfátot tartalmaz.
[su_quote]
A dönerfogyasztás révén egy év alatt legfeljebb annyi foszfátot viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit másfél liter kóla elfogyasztásával.
[/su_quote]
Lapunk megkereste a pécsi dönereseket is, kíváncsiak voltunk, hogy egyáltalán hallottak-e az ügyről, és ha igen, akkor mit gondolnak róla. Czakó János, a Jam Döner & Pizza kereskedelmi vezetője elmondta, hogy nem tartja elképzelhetőnek, hogy elfogadják a döntést.
– Ez az ágazat több százezer embernek ad megélhetést Európában, ezért abszolút életszerűtlennek tartom, hogy ez az EU-s szabály életbe lépne – mondta Czakó. Hozzátette, hogy szerinte csak vaklárma az egész, nem tudja elképzelni, hogy olyan szabály napvilágot lásson, ami ennyi embertől venné el a munkát.
Szakcsi Dávid, a Mumi’s Kebab tulajdonosa elmondta, hogy amint elért hozzá a hír, azonnal felvette a kapcsolatot a ljubljanai beszállítójukkal, akik közölték, hogy abban az esetben, ha elfogadja az Európai Parlament a javaslatot, akkor sem dőlne be az ágazat, mert vannak b-tervek arra az esetre is.
Megkerestünk beszállítókat is, azonban használható információt nem tudtunk kicsikarni a magyarul alig-alig beszélő nagykereskedőktől. Egy gyömrői gírosznagyker vezetője például, miután lassan, tagolva elmagyaráztuk a szomorú híreket, erős akcentussal közölte: „én nem tudok adni neked foszfát!”
Döner, gírosz, kebap vagy kebaba? Mi micsoda, és miben különböznek?
A döner és a gírosz tulajdonképpen egy és ugyanaz az étel, az előbbi török, míg utóbbi a görög elnevezés – mindkét kifejezés egyébként forgót jelent, a tűz előtt forgatott, rétegelt húsra utalva.
A kebab vagy kebap szintén törökül jelenti a forgatott húst, vagyis ahogy a döneresnél, a kebabosnál is a megszokott módon, pitában fogjuk kapni a húst, némi zöldséggel és öntettel. Eredetileg bárányhús való a pitába, de néhol – a bárányhús népszerűtlensége miatt – marha- vagy csirkehúst adnak. Ezzel kapcsolatban Pécsen sincs egyetértés, van ahol meg sem kérdezik, hogy milyen hús kerüljön a gíroszba, de van olyan hely, ahol választani is lehet a három hús közül. Végül itt van még a dürüm, amely egy tortillatésztába tekert hús, saláta és sajt keveréke. Egyébként nem tévedünk, a magyar helyesírás szerint a gírosz márpedig gírosz.
A Magyarországon döner kebapként is ismert szendvicsre egész iparág épült, amely törökök – illetve török bevándorlók – ellenőrzése alatt áll. A dönerrel foglalkozó európai török cégeknek külön érdekképviseletük is van, a berlini székhelyű ATDID.
