Több mint egy tucat olyan vegyület került tiltólistára januártól, amelyek megtalálhatók járványszerűen terjedő és pusztító dizájnerdrogokban. Az azonban, hogy ezek a szerek most már illegálissá váltak, még nem jelenti azt, hogy minden rendben is lenne.
2017 elejétől megindult a harc a dizájnerdrogok ellen, a kormány ugyanis 18 új, olyan vegyületet vezetett fel a tiltott szerek listájára (azaz az úgynevezett C-listára), amelyek ezekben az életveszélyes kábítószerekben – illetve ezerféle változatukban – megtalálhatók.
Miért is áttörés ez? Szemelyácz János pécsi addiktológus szerint a papíron eddig teljesen legális drogok könnyen átcsúszhattak az országhatárokon – és a drogtesztek sem mutatták ki őket –, a csempészeknek nem kellett aggódniuk az anyagok rejtegetése miatt. De ha arra sor is került, mire egy kémiai drogvizsgálat lezárult, addigra jöttek az újabbak legális vegyületekkel – minden kezdődött elölről.
Az addiktológus elmondta, hogy a C-listára került dizájnerdrogokat alkotó vegyületeket maximum 2 évig kockázatelemzési vizsgálatok során elemezhetik. Ez pedig – folytatta – kevés idő ahhoz, hogy bármelyik vegyületet komolyabb állat- és egyéb tesztekkel kutassák. A helyzetet nehezíti, hogy amíg a C-listás szereket vizsgálják, a forgalomban lévő ilyen vegyületek folyamatosan változnak.
A dizájnerdrogok vegyületeit már több éve próbálják meg a tiltólistákra tenni és teszik is – folytatta Szemelyácz –, ennek pedig van is némi haszna. Ezeknek a szereknek ugyanis a népszerűsége 2014-ben tetőzött, akkor több mint száz ilyen szer küldte napi rendszerességgel pszichiátriára a tőlük bekattant fiatalokat, akik közül sokan meghaltak és halnak meg a mai napig (többek között az intravénás használat következményeként). Azóta viszont érezhetően csökken a fogyasztók száma, amelyben nagy szerepe lehet a drogok tiltólistákra kerülésének. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a dizájnerdrogok terjedése és túlélése megfékezhető, és azt sem, hogy a fiatalok így elkerülik majd ezeket a szereket.
– A dizájnerdrogok piacának 80-90 százaléka az elmúlt években ellenőrzötté vált, és azok a fogyasztók, akiknek elmondjuk, hogy a szerek, amelyekkel élnek már lényegében illegálisak és büntethetők, meg is ijednek ettől – mondta az addiktológus, majd hozzátette, hogy a dizájnerdrogok visszafogásának következményeként azonban újraéledt az úgymond „klasszikus” kábítószerek piaca.
Az általában bizonytalan összetételű, életveszélyes és sajnos nagyon olcsó dizájnerdrogok helyett a fiatalok az elmúlt években egyre inkább az olyan szereket részesítik előnyben, mint a javuló minőségű és megbízhatóbb összetételű MDMA (azaz az ecstasy), a szintén tisztább amfetaminok és a kannabisz. A kábítószerek kipróbálása a fiatalok körében tehát nem csökken és nem csökkent a dizájnerdrogok visszaszorításával sem, csupán az változik – jelenleg is –, hogy milyen kábszereket választanak. A probléma az – mondta Szemelyácz –, hogy a tiltás láthatóan nem helyettesíti a kidolgozott drogprevenciós stratégiát.
