A tervek szerint április 20-án tárgyalja a kormány az új közoktatási törvény koncepcióját, az MTI birtokába került anyag szerint a tankötelezettség 16 éves korig tartana, az érettségi vizsgatárgyak száma öt lenne, és a matúra feltételéül ötven óra közösségi munka végzését írnák elő. A 110 oldalas dokumentum szerint több kérdésben a kormány fog dönteni: a Nemzetgazdasági Minisztérium(NGM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) ugyanis eltérő állásponton van, így a gazdasági tárca a pedagógusok óraszámát heti 28-ra növelné, ezt az arányú növelést a Nefmi elveti.
Vitás kérdés a pedagógusok foglalkoztatása: az NGM szerint az önkormányzat nem foglalkoztathatna az „alaptanterv” teljesítéséhez a kötelező és nem kötelező tanórák teljesítéséhez, valamint a napközi otthoni ellátáshoz több pedagógust, vagy a pedagógus munkáját segítő alkalmazottat. A Nefmi szerint az önkormányzat saját forrásból, esetleg azt korlátozva, kizárólag alapítványi forrásból biztosíthat az oktatás minőségét emelő forrásokat. Vitás kérdés, hogy ki legyen az intézmények fenntartója. A gazdasági tárca álláspontja, hogy az intézmény fenntartója (és egyben finanszírozója) minden esetben az állam, míg a Nefmi szerint az intézmény fenntartója lehetőség szerint a település – ha az a fenntartásra képtelen, a fenntartást az államnak adhatja át.
A gazdasági minisztérium szerint az önkormányzat csak abban az esetben lehet a fenntartója az általános iskolának, ha a település lakosságszáma elég nagy ahhoz, hogy saját gyermekei, tanulói évfolyamonként legalább 2-2 párhuzamos osztállyal töltsék meg az általános iskolát. Ennek hiányában több település gyermekeinek, tanulóinak a tanítást körzeti általános iskolában szervezik meg, melynek fenntartója az állam. A gimnázium és szakközépiskola esetén a fenntartó a települési önkormányzat. A szakiskola és a kollégium fenntartója minden esetben az állam. A Nefmi ugyanakkor nem feltételezi a két-két párhuzamos osztályt, de az osztályok finanszírozható létszámát szigorúan rögzítené. Általános iskola, szakközépiskola és kollégium esetén több település gyermekeinek összevonásánál is megadnák a telephely szerinti helyi önkormányzatnak (középfokú oktatás esetén csak városnak) a fenntartás lehetőségét, azzal, hogy a pedagógusok bérét a központi költségvetés közvetlenül finanszírozza.
A gazdasági tárca szerint a pedagógusok kötelező óraszámát átlagosan heti kötelező 28 órára szükséges emelni. Ezen belül iskolafokozatonként, az egyes pedagógus munkakörökre lényegesen differenciáltan is megállapíthatók az óraszámok. A Nefmi szerint az előző két kormányzati ciklusban kétszer történt burkolt bérelvonás a kötelező óraszám emelésével, ezért a 170 ezres pedagógustársadalom a kormánytól óraszámcsökkentést vár. Ha a pedagógus-életpályamodell bevezetése legalább fokozatosan megindul, azzal szoros párhuzamban minimális (10 százalékos) emelést látnak lehetségesnek.
A gazdasági tárca a gyermekek óraszámát 3-4-el emelné, míg a Nefmi szerint a tanulók óraszámának emelkedése a kormányprogramnak megfelelően bevezetendő többlet-testnevelésórákból származik. Tekintettel az előző kormány tanulói terheléscsökkentéssel indokolt, valójában költségvetési megtakarítást célzó általános 10 százalékos óraszámcsökkentésére, más tantárgyak óraszámai a testnevelés terhére nem csökkenthetők tovább.
A gazdasági tárca szerint az állami alkalmazott pedagógus státuszával nem fér össze, hogy szabadidejében más fenntartó intézményében is tanítson, ezért ezt a foglalkoztatási előírások között ki kell mondani. A Nefmi szerint a munkavállaló szabadidejével nem rendelkezhet a törvény. A gazdasági tárca a pedagógus-életpályamodell elindítására a 2014/2015-ös tanév előtt nem lát reális esélyt. A Nefmi szerint a válságos helyzetben lévő magyar közoktatásban mintegy kétmillió állampolgár érintettségét figyelembe véve az intézkedés elmaradása súlyos politikai veszélyeket is hordoz.
A gazdasági tárca szerint az általános iskolában a mindenki számára ingyenes tankönyvellátás nem támogatható, a juttatás továbbra is rászorultsági alapon járhat. A Nefmi szerint az esetleges bevezetés költségeit kompenzálja a tankönyvpiac várható szabályozása, a piaci keretek szűkítése, a terjesztés költségeinek csökkentése, és elsősorban az ingyenes tankönyvek több évig használható tényleges tartós tankönyvi minősége.
Az anyag rögzíti: hároméves kortól kötelező az óvodai nevelésben részt venni, a gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik, és 16 éves korig tart. A hétéves kort elérő, a szakértői vélemény alapján gyógypedagógiai ellátásra nem szoruló, de az iskolai tanulásra még nem képes gyermekek számára legalább nyolc fő esetén kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályt kell szervezni.
Az ilyen osztály első éve után a gyermek – a szakértői bizottság véleménye alapján – vagy normál második osztályba lép, vagy még egy év fejlesztést kaphat, s ezután lép a második évfolyamba. Ha a tanuló az általános iskola befejezésével nem nyer felvételt középfokú iskolába, ám az általános iskola utolsó osztályának megismétlése pedagógiai szempontból nem indokolt, akkor a következő tanévben a Hídprogram keretében úgynevezett felzárkóztató évfolyamra járhat.
A programban részt vevő, de az egy tanévet követően középfokú intézménybe fel nem vett tanköteles korú diákoknak két évre növelhető a program időtartama, ebben az esetben az egy év felzárkóztatást követően a szakképzési törvényben meghatározott szak-, vagy szakmai részképzésben részesülnek. Az érettségi vizsgatárgyakat nem az eredetileg tervezett hatban, hanem ötben határoznák meg, s a vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai végbizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló legalább 50 óra közösségi szolgálatot végzett. Az új rendszer 2014-től lépne életbe.
