A Líbia elleni csapásmérések „gyorsan, néhány órán belül megkezdődnek” – jelentette ki péntek reggel az RTL rádiónak Francois Baroin francia kormányszóvivő, hozzáfűzve, hogy Franciaország is részt vesz a műveletben.
A szóvivő azonban arra nem tért ki, hogy pontosan mikor, hogyan, milyen célpontok ellen és milyen formában kezdődik meg a támadás. Leszögezte: a katonai intervenció célja nem Líbia megszállása, hanem a líbiai nép védelme, és lehetővé teszi neki, hogy utolsó leheletéig harcoljon szabadságáért és a Kadhafi-rezsim megdöntéséért.
A franciák kezdeményezői voltak a katonai beavatkozásnak, így természetes, hogy részt vesznek benne – mondta Baroin a líbiai polgárháború menetében nagyon jelentős lépésnek nevezve az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtök éjszaka hozott határozatát, amely légtérzárlatot rendelt el Líbiában, és lényegében felhatalmazást adott a nemzetközi katonai intervencióra a Kadhafi-rezsim ellen.
Eközben a líbiai vezető egyik fia, Szaif al-Iszlam Kadhafi az ABC amerikai televíziós állomásnak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy Líbia azután sem fél, hogy az ENSZ-ben megszavazták a légi csapásokat. Hozzátette: nem a líbiai népnek fognak segíteni ha Líbia bombázásába fognak, hogy líbiaiakat öljenek meg. Le fogják rombolni országunkat, és ennek senki sem örül – mondta Kadhafi fia.
Kanada és Norvégia után Lengyelország és Dánia is jelezte pénteken, hogy részt vállal a Kadhafihoz hű erők ellen ENSZ felhatalmazással indítandó hadműveletekből. Lengyelország kész felajánlani szállító repülőgépeit, de kizárja, hogy csapásmérő erőket küldjön Líbiába az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása alapján – jelentette ki Bogdan Klich lengyel védelmi miniszter.
A dán kormány „a lehető leghamarabb”, még pénteken felhatalmazást fog kérni a parlament külügyi bizottságától ahhoz, hogy kivehesse részét – egyebek közt F-16-os vadászgépekkel – a Biztonsági Tanács által jóváhagyott lépésekből – közölte Lene Espersen külügyminiszter.
