Hangzavarban is arra az egy beszélőre összpontosít agyunk, akire kíváncsiak vagyunk, ami arra utal, hogy az észlelésnél nemcsak az számít, amit érzékszerveink közvetítenek, hanem az is, hogy milyen elvárásokkal kezdtük az észlelést.
Önkéntesek agyának letapogatásával vizsgálták kutatók, hogy miként oldjuk meg az úgynevezett koktélparti-problémát, hogyan kezeli agyunk a hangzavart.
Nima Mesgarani, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatója és csoportja a Nature tudományos magazinban (http://www.nature.com) számolt be arról, hogy több, egyszerre beszélő ember hangja közül annak az egynek a hangját halljuk meg, akire kíváncsiak vagyunk.
Vizsgálataikban rögzítették a résztvevők agykérgi aktivitását, miközben különböző hangokon elhangzott mondatokat játszottak le nekik. Először az alanyok különálló mondatokat hallgattak meg, és leírták azok főbb jellemzőit. Utána két különböző mondatot játszottak le nekik egyszerre, de azt kérték tőlük, hogy csak az egyik beszélő szövegére figyeljenek, és abból jegyezzenek meg részleteket.
Minden egyes hallott hang jellegzetes választ váltott ki az önkéntesek agyának hallókérgében. A rögzített jelekből kiderült, hogy még akkor is, ha egyidejűleg más szöveget is lejátszottak, a hallókéreg specifikusan arra a hangra reagált, amelyre az alany éppen figyelni akart.
Az eredmény arra utal, hogy az emberi agy nemcsak a hallószerven át bejutó hangokra alapozva dolgozza fel a hangokat, hanem befolyásolja azt a hallgató célja is, az, hogy mire akar figyelni. A megállapítás újfajta, tömegben is jól használható beszédfelismerő rendszerek kidolgozásához vezethet.
