Minek repülőre pattanni, ha Baranyában is láthatunk csodákat? Vannak varázslatos falvak megyénkben, melyek majdnem egy karnyújtásnyira vannak tőlünk. Cikksorozatunkban olyan helységeket mutatunk be, melyeket mindenképpen érdemes meglátogatni: Zengővárkony, Drávacsehi és Matty a soron!
Korábban már bemutattunk csodás helységeket (ITT és ITT): Kölkedet, a gyönyörű ártéri községet, Dunaszekcsőt, a római kori kincsesbányát, Bárt, varázslatos szőlőhegyeivel, de írtunk a tavirózsás és tündérfátyol hínáros Szaporcáról, Kémesről, a régi ormánsági élet tárgyainak őrzőjéről és Tésenfáról, a Zrínyi birtokról. Most újabb három kincsesdoboz jellegű baranyai falut mutatunk be!
A messze földön híres szelídgesztenyés, Zengővárkony
A Zengő lábánál fekvő, négyszáz lelkes Zengővárkony a Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, dallamos nevét egy anekdota szerint egy vadkanról kapta: a falu erdejében vadkant kergető telkes gazda, „várj kan!” kiáltásait hallotta a csősz Várkonynak.
Bizonyos leletek szerint ezen a tájon már az időszámításunk előtti III. évezredben élt ember, amit csak igazolni tudnak a zengővárkonyi öt-hatszáz éves szelídgesztenye famatuzsálemek. Ezeket a fákat még a törökök elől menekülő magyarok ültették, azóta messze földön híres a település negyven hektáros szelídgesztenyése.
[su_note note_color=”#37e561″]
A zengővárkonyi gesztenyésben áll az a 300 éves, 15 méter magas szelídgesztenyefa is, melyet a Pécsváradért Alapítvány azért nevezett az Ökotárs Alapítvány által 8. alkalommal megrendezett Év Fája versenyen, hogy felhívják a figyelmet a terület elfeledett értékeire. [/su_note]
Zengővárkonyban számtalan látnivaló van: a már említett szelídgesztenyésen kívül érdemes meglátogatnunk dr. Nienhaus Rózsa magángyűjteményét, a Míves Tojás Múzeumot; a nemzetközi szalmagyűjteményt, a Szalma-Kincs-Tárat, melynek anyaga a világ 15 országából származó mintegy 400 szalmából készült tárgy, Tüskés Tünde gyűjtő és kutató munkájának az eredménye; Berta János faműves állandó kiállítását, a falu tájházát és református templomát, de ha szeretjük a borokat akkor a Bormúzeumot se hagyjuk ki!
A Fekete-víz őre: Drávacsehi
A mindössze 204 lélekszámú varázslatos Drávacsehi három kilométerre fekszik a Drávától és a határtól, közigazgatási területe lenyúlik egészen a folyóig. Drávacsehin folyik át a Fekete-víz, de egy kilométeres hosszúságú, erősen elöregedett holtágrendszer is található a község területén.
A település egyik nevezetessége a harangláb, mely a korábban lebombázott református templom háborús romjai helyén épült. A harangláb csúcsán csillag és kereszt szimbólum látható. Drávacsehin érdemes továbbá meglátogatni a fás legelő természetvédelmi területet is.
A hazánkban kipusztult madárfajokra emlékező Matty
Ez a 376 fős csodás kis község valószínűleg már az ezerkétszázas években is létezett. A török időkben sajnos a falu elpusztult, magyar lakosai a falu közelében lévő, a Dráva mocsárral körülvett szigetére húzódtak.
A településen kultúrház, mozgókönyvtár, kocsma, csárda és óvoda is található, de működik itt műanyagüzem, fémipari termékek gyártásával, javításával, áruszállítással foglalkozó vállalkozás is. 2008-ban, a Dráva-projekt keretében 13 millió forintból alakítottak ki túraállomást főzőhellyel, sportolási lehetőséggel, mosdókkal és tusolókkal a Három Folyó Kerékpártúra útvonala mentén. A mattyi körzet egyébként Baranya megye legmelegebb területe.
A falu határában egy madáremlékpark is található, amelyben a kihalt madárfajok emlékére állított kopjafákat csodálhatjuk meg.
Érdemes elidőzni az 1784-ben épült református templomban is, de idilli hangulata van a Matty és Gordisa között húzódó horgásztónak is.
Matty gasztronómiai sajátosságai a csirkepaprikás csipetkével, szegfűborssal ízesítve, a kukoricás szármánt és a kötött tésztaleves.
Kiemelt kép: Lévai Gábor fotográfia
