Kertvárosban lassan megszokottá válik, hogy olykor egy Harris-héja repül el az utcán. A ragadozómadár ősz óta „van szolgálatban”, jöttére a varjak nagy csapatokba verődve repülnek biztonságosabb helyre. A varjak átterelését a városrészből a Biokom NKft. is segíti a fészkek leverésével és zárt hulladéktároló edények kihelyezésével.
A kertvárosi varjúpopulációt a városüzemeltetési társaság évek óta próbálja visszaszorítani. Számos lakossági panasz érkezett a madarak zavaró jelenléte miatt, mert azok összepiszkolják a járdát és az autókat, a hulladéktárolókból pedig széthordják a szemetet. A Biokom több lépést is tett a helyzet megoldása érdekében.
– A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel egyeztetve arra jutottunk, hogy megszüntetjük a varjak számára a táplálékforrás elérését úgy, hogy zárhatóvá tesszük a kukákat – mondta el lapunknak Palotai Tamás, a Biokom NKft. kommunikációs és PR szakreferense. – Összesen 140 edényt javítottunk meg, és 60 újat helyeztünk ki 2023-ban és 2024-ben. Egy matricakampánnyal pedig a lakosok figyelmét is felhívtuk, hogy zárják az edényeket.
Emellett a fészkek eltávolításával is próbálják más helyre terelni a varjakat. Mint azt Tóth Tamás, a társaság zöldterület- és kártevőirtási koordinátora kifejtette, a természetvédelmi hatóságtól az engedélyt úgy kapták meg, hogy csak a védendő objektumok (például járdák és parkolók) felett verhetik le a fészkeket. Ezzel párhuzamosan viszont alternatív fészkelési helyet is biztosítanak az állatoknak.
– Kidolgoztunk egy koncepciót, hogy a városban kijelölünk „varjas” erdőket, ahol olyan feltételeket alakítunk ki, amelyek kedvezők számukra, és próbáljuk arra terelni a madarakat – magyarázta Tóth Tamás.
Ennek egyik eszköze a fészkek eltávolítása, a másik pedig a Harris-héja „bevetése”. A módszert pár hónapja alkalmazzák a városrészben, Fábos Bence solymász és Szirén, a hároméves héja a Testvérvárosok tere, a Diána tér és a Berek sétány környékét járja rendszeresen.
A ragadozómadár természetes ellensége a varjaknak, így hatékonyan riasztja el azokat a területről. Ahogy a solymász fogalmazott, olyan ez, mintha egy szibériai tigris járna köztük. Egy ilyen helyzetben mi sem éreznénk biztonságban magunkat, ugyanúgy a varjaknak sem jó, ha egy ragadozó portyázik a területükön – még akkor sem, ha a héja nem ejt prédát.
– Speciális kiképzést kapott a madár, hogy riasztani tudja a varjakat – mesélte Fábos. – A ragadozókat általában kétfajta dologra tanítják, vadászata vagy bemutatózásra. Én a kettő között billegek azzal, hogy a héja üldöz, de közben nem zsákmányol.
Szirén pedig jól végzi a dolgát. Ahogy felrepül, a varjak szinte azonnal jelzik társaiknak a veszélyt. Fábos magyarázata szerint a madarak eleinte próbálnak olyan magasságba repülni, hogy kellő távolság legyen köztük és a ragadozó között, majd kolóniába verődve inkább odébb állnak. Ugyanakkor, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy varjúfélék intelligens állatok, könnyen tanulnak. Éppen ezért, a hatékonyság érdekében minél sűrűbben és változó napszakban érdemes reptetni a héját – véli a solymász.
– A projekt ősszel indult, és februárig tart – tudtuk meg Fürj Csabától, a terület önkormányzati képviselőjétől. – A visszajelzések szerint már most is van eredménye, és ha a varjak tavasszal sem jönnek vissza fészkelni, akkor kijelenhetjük, hogy sikerrel jártunk.
A reptetésről videót is készítettünk:
