Csaknem hat és félmillióan rádióznak naponta Magyarországon, a leghallgatottabb adó a Petőfi, amelyet a Kossuth és a Rádió 1 követ – közölte szerdán az MTI-vel az első negyedéves, egységes rádiós hallgatottságmérési adatok alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Az NMHH honlapján is közzétett tájékoztatás szerint a lakosság 93 százaléka hallgat heti rendszerességgel rádiót, ami több mint 7,7 millió embert jelent; egy átlagos napot alapul véve a Petőfi rádió 1,8 millió, a Kossuth 1,4 millió, míg a Rádió 1 1,3 millió embert ér el. A Music FM hallgatótábora 685 ezer főre rúgott, a Sláger FM-re 510 ezren hangoltak.
A fővárosban az első negyedévben a vizsgált korosztályba tartozó lakosság 76 százaléka naponta, míg 93 százaléka heti rendszerességgel hallgatott valamilyen rádiót. Az átlagos napi hallgatószám Budapesten a Sláger FM esetében 277 ezer fő volt, ezt a Rádió 1 követte 258 ezer hallgatóval, majd a Music FM 247 ezerrel. További két csatornára voltak kíváncsiak Budapesten 100 ezer főnél többen: a Kossuth Rádióra (165 ezren) és a Petőfi Rádióra (143 ezren) – tudatták.
A közlemény arra is emlékeztet: a rádiók és ügynökségek korlátlanul férhetnek hozzá a rádiópiaci szakemberek által javasolt módszertan alapján előállított adatokhoz, a nyilvánosság – ahogyan eddig is – szűkített információkat kap a piaci szereplők gazdasági érdekeinek védelmében.
Mint írták, a felmérések eredményeiről mostantól az NMHH összefoglalókat készít és tesz közzé az nmhh.hu honlap „Kutatások” menüpontjában; a részletesebb tartalmak május 3-tól lesznek elérhetőek a honlapon. Az adatokat minden esetben az érintettek ismerik meg először a kutatócég adatbázisában, a publikus adatok minden alkalommal csak az ezt követő néhány munkanapon belül találhatók meg a hatóság honlapján. Ezek az összefoglaló tanulmányok, amelyeket táblázatok és grafikonok egészítenek ki, bárki számára ingyen elérhetőek, tehát a nyilvánosság – ahogyan eddig is – szűkített információkat kap a piaci szereplők gazdasági érdekeinek védelmében.
A hatóság a közönségmérés adatfelvételi módszertanát a piaci szereplőkkel történt többszöri egyeztetés után, az összes érdekelt fél szempontjait figyelembe véve határozta meg. Az NMHH 2020-ig érvényes közbeszerzési eljárását a Kantar Hoffmann – M-Meter konzorcium nyerte, amely alapján a hatóság honlapján az országos és fővárosi rádiók adatai havonta, a megyei jogú városok és hálózatos vételkörzetek negyedévente, a kisebb helyi vételkörzetek eredményei pedig félévente frissülnek. A mérések a 15 éves és idősebb lakosság hallgatási szokásait mutatják be.
A közlemény arra is emlékeztet: a hatóság tavaly hirdette meg rádiós közönségmérési pályázatát azzal a céllal, hogy egységes, részletes mérési módszertan alapján az országos, budapesti és lokális szinteken a rádiók hallgatottságmérése átláthatóvá váljon, egyúttal vonzóbbá tegye azt a hirdetők számára. Az adatokhoz a rádióadók és az ügynökségek díjmentesen és korlátlanul férhetnek hozzá.
Megjegyzik: a tenderkiírás műszaki leírásának megfelelően az új hallgatottságmérés – a kisebb, helyi vételkörzeteket kivéve – az országos és a megyei jogú városokban, valamint a hálózatos vételkörzetekben alapvetően visszatért a naplós mérési módszertanhoz, amellyel az utóbbi tíz évben nem végeztek országos méréseket.
A Magyarországon korábban már alkalmazott módszerrel az eredmények párhuzamosan, online és offline eljárással felvett önkitöltős naplók feldolgozásával születnek. Ez számottevő változás, hiszen az utóbbi években a piac legtöbb szegmensében a telefonos, úgynevezett Day After Recall (DAR) módszertan szerinti rádiós közönségmérés dominált a piacon. A legutóbbi tenderidőszakban is ilyen módszertannal készültek az országos és fővárosi rádiós közönségmérések. Annak a periódusnak a kezdetén, 2013-ban a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete bízta meg a jelenleg is győztes cégcsoportot a rádiós hallgatottságmérés lebonyolításával – közölték.
A naplós adatok bevezetését megelőzte egy rövid, párhuzamos módszertannal zajló átfutási időszak, hogy a piaci szereplők felkészülhessenek a módszertani átállásra, az új módszertannal készült eredmények befogadására és helyes interpretálására. Az első negyedéves adatok már a naplós eredményeket mutatják – írta az NMHH.
