Hat gyermeket nevel jelenleg a 40 éves István Balázs és a 38 éves Uherkovich Orsolya. Lea tizenegy és fél, Ágoston kilenc és fél, Jánoska hét és fél, Margit öt és fél, Klárika három és fél, Lőrinc pedig másfél éves. A szülők további gyerekek érkezése miatt sem aggódnának, mindig van hely egy újabb csemetének a házban. Az élet pedig olyan, mint a paradicsomban: a kicsik kacagásától zeng a ház és az udvar. A hatgyermekes anya mesélt arról, milyen is az élet ennyi aprósággal körülvéve.
– Hogyan indult a családalapítás? Mindig nagy családot szerettek volna?
– A családalapítás nem indult könnyen. Több vetélésen túl voltam már, megtapasztalhattuk a párommal, milyen elfogadni azt, hogy nem lehet gyermekünk. Pedig mindig nagy családot szerettünk volna. Aztán huszonhét éves koromban mégis sikerült világra hoznom az első lányunkat, onnantól kezdve pedig nem terveztünk soha, nem beszéltünk arról, mennyi gyermeket szeretnénk, nem érveltünk se pro, se kontra. És most úgy gondolom, több gyermek után már tényleg megérzi az ember, hogy ennél nincsen értelmesebb, hasznosabb dolog, amit csinálhatnék az életben. Hiszen a mi időnk, a mi életünk is véges.
– Hogyan férnek el a házban?
– Kétszintes házunkban egy óriási, bálteremnyi nappali van, étkező, konyha, két vizesblokk és négy hálószoba. Egy nagy háló a két felnőtté, egy nagy háló a két kislányé – ezt most kettéválasztanánk, hogy a pici fiúval majd könnyebben elférjenek. Egy a legnagyobb lányé, egy pedig a két nagy fiúé. Lehetne több szoba is, de elférünk, soha nem panaszkodtunk.
– Hogyan kell elképzelni egy napot hat gyerekkel?
– Lehetetlen összehangolni a reggeli, a délutáni indulást és érkezést hat gyerek esetében. A két fiú már gyakran biciklivel közlekedik, és szeretnek már kora reggel elindulni, hogy a tanórák előtt legyen kis idejük focizni. Az ovisokat mindig én viszem és hozom, a nagyobbak néha csatlakoznak hozzánk. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a gyerekek a Szent Mór Katolikus Óvodába és Általános Iskolába járnak, így egymás szomszédságában vannak.
A fiúk és a lányok sokkal több mindent megcsinálnak egyedül, mint az átlag gyerekek, rá is vannak kényszerülve erre, de ez abszolút nem baj, kell az önállóság.
– Mindenki első gondolata az, hogy hogyan lehet ennyi gyerekkel megélni. Sosem okozott problémát a pénz?
– Anyagilag megterhelő hat gyereket nevelni, ezt tagadhatatlan, de ez is attól függ, mit tartunk fontosnak az életben. Egy gyerek nem attól lesz boldog, hogy mindig a legújabb ruha van rajta, vagy, hogy minden egyes kívánságát teljesítjük. Nálunk itthon televízió sincs, és a nagyoknak az internethasználatot is minimálisra korlátozzuk.
De így is mindenük megvan, egyre többen vannak, jó nekik egymással tölteni az időt, és a Gondviselést is egyre jobban tapasztaljuk, ahogy bővül a család.
– Konkrétan mekkora összegből gazdálkodnak egy hónapban?
– Egy hónapban a hat gyerek után összesen 96 ezer forint családi pótlék jár – 16 ezer fejenként. A férjem is jól keres a munkájával, ráadásul az adókedvezmény nyomán nála marad minden, semmit sem kell adózni – mindez nagyon sokat segít.
– Mi a foglalkozásuk?
– Párom építőipari cégnél alkalmazott, hosszú évekig irodai munkája volt, most különféle útépítéseken dolgozik. Jelenleg a 67-es útnál zajló munkálatokon fáradozik, de Nagyatádra és Komlóra is járt már dolgozni.
Végzettségemnek megfelelően én konduktorként dolgoztam még az első szülési szabadságomat megelőzően – központi idegrendszeri mozgássérült gyermekekkel foglalkoztam.
– Van, aki besegít a gyerekek nevelésébe, megőrzésébe?
– Édesapám már nem él, de édesanyámra és anyósomékra bármikor számíthatunk, ha gyermekvigyázásról van szó, akár napközben is. Nemrég egy kötelező gyakorlat keretén belül Nagy Lajos-os gimnazisták érkeztek hozzánk foglalkozni, játszani a gyerekekkel – imádták őket! Bőven akadnak tehát, akik segítenek nevelni a gyerekeket.
– Lesznek további gyerekek is?
– Ahogy eddig sem, a továbbiakban sem gondolkozunk azon, jöjjön-e még újabb családtag, ezt majd hozza az élet. Ha marad a hat gyermek, ha még születnek újabbak, ugyanúgy boldogok leszünk.
