Rendre előkerül a kérdés, hogyan lehetne Baranya, és ezáltal Pécs gazdaságát, kereskedelmét erősíteni. A szakemberek szerint a határ közelsége elvileg esélyt adhatna, ám ehhez a határátkelők számát növelni kellene. Ráadásul Horvátország nem tagja a schengeni övezetnek, így az átkelés sem olyan egyszerű, mint a nyugati határszélen – a térség mindkét oldalról zsákutca.
Gyakran előkerül a téma, olykor a pécsi közgyűlésben is: miért nem képes Baranya, Pécs profitálni a határ közelségéből, míg más határ menti nagyvárosok, megyék jobban prosperálnak? Páva Zsolt, Pécs polgármestere azt hangsúlyozta, elsőként érdemes megnézni a geopolitikai helyzetet: míg például Győr szinte közvetlen közelében két főváros, Pozsony és Bécs található, addig Pécs úgymond „hátországa” közel sem ilyen erős. Ráadásul a Balkán bizonyos részei még mindig a délszláv háborúk okozta sokkban és a pusztítás utáni helyzetben élnek.
A városvezető ugyanakkor hangsúlyozta, ez természetesen nem azt jelenti, hogy „feltennék a kezüket”, és erre a helyzetre hivatkozva nem tennének semmit, de tisztában kell lenni a város adottságaival. Ezzel együtt mindent megtesznek, folyamatosak a tárgyalások befektetőkkel, az ide letelepülni szándékozó cégekkel, remélhetőleg a közeljövőben eredményekről is be lehet már számolni e téren.
Kevés, de nehéz is átkelni
A baranyai határszakasszal ugyanakkor még egy jelentős probléma van, amely nehezíti nemcsak a kereskedelmi kapcsolatokat, de akár a mindennapi utazást is. Horvátország – Magyarországgal ellentétben – nem tagja a schengeni övezetnek, így ellenőrzés nélkül nem lehet utazni a két ország között (a közelmúltban egy uniós rendelkezés tovább rontott a helyzeten), míg például a nyugati határszélen igen. Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke egy minapi üzleti fórumon ráadásul arra is felhívta a figyelmet: míg a nyugati határokon 2-4 kilométerenként lehet átkelni, addig a horvát-magyar szakaszon 55 kilométerenként van egy átkelőpont.
A zsákutca előnye és hátránya
A megyei közgyűlés elnöke lapunknak elmondta, a Magyar Közút segítségével készítettek egy felmérést, amelyből kiderül, Baranyában a közlekedés 94 százaléka irányul északra, és csak 6 százaléka dél felé. Nem véletlenül: mint Nagy Csaba közölte, a trianoni döntés közlekedési zsákutcává tette ezt a térséget, beleértve Baranyát, Somogy Kaposvártól délre eső részét, Tolna déli térségét, és természetesen Horvátország határ menti területét is.
– Zsákutcában jó lakni, mert nem forgalmas, azonban nem célszerű, ha valaki boltot akar nyitni – fogalmazott plasztikusan Nagy Csaba elnök, aki elmondta, a jelenlegi három baranyai határátkelő (Beremend, Drávaszabolcs, Udvar) mellé még legalább hármat kellene nyitni.
– Így ugyanis hiába tesz meg mindent Pécs városa, hiába tesz meg mindent az egyetem, a jelentős gazdasági fellendüléshez még szükség van a horvát-magyar térség olyan mértékű összenyitására, amely a nyugati oldalon természetes – szögezte le Nagy Csaba.
Ami kellene
A három új határátkelő megnyitásához nemcsak út kellene (van egyébként olyan hely Baranyában, ahol ez már el is készült), hanem a schengeni kritériumoknak megfelelő határátkelő, személyzettel, infrastruktúrával. Nagy Csaba hangsúlyozta, ebben nemcsak a két kormány közötti együttműködésre van szükség, de Brüsszelnek is részt kellene vállalnia a költségekből a térség fejlesztése érdekében, legalább a mostani uniós ciklus végéig, 3-5 éven belül. A távolabbi tervekben emellett egy új Dráva-híd építése is szerepel.
