A Pécs közelében található Spirál jelenleg a legnagyobb barlangrendszer a Mecsekben, és egyre csak nő, ki tudja meddig. Az abaligeti cseppkőbarlangot méretben már eléri, de ha továbbra is sorra kerülnek elő újabb és újabb termek és járatok, a Spirál még az aggteleki barlangot is utolérheti. A probléma csak az, hogy a kutatások az utóbbi időben elmaradtak.
Egy éve hatalmas volt az öröm a helyi- és országos barlangászkörökben is, ugyanis a pécsi bányakutatók hatalmas áttörést értek el a kisebb-nagyobb megszakításokkal 1976 óta vizsgált és bővítgetett Spirálbarlang feltárásában. Glöckler Gábor, az Origó-Ház Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoportjának vezetője lapunknak elmondta, hogy a tavaly megnyitott kürtőrendszernek köszönhetően a barlang akkori, körülbelül másfél kilométeres hossza jócskán megnőtt. Jelenleg közel két kilométer hosszú a Büdöskúthoz közel található Spirál, tehát hosszúságban alapvetően eléri a közeli abaligeti barlangot.
A barlangban több feltérképezetlen járat van, ami Glöckler szerint kifejezetten reménykeltő a feltárás jövőjét tekintve. Az pedig, hogy mekkora lehet az egész – a Spirálszíve-termet is magába foglaló – rendszer, egyszerűen megbecsülhetetlen. Glöckler ugyanis kifejtette, hogy a barlang térhálós szerkezetű, vízszintes és függőleges irányban is találhatók benne járatok. Ezért is hívják maguk között „földalatti városnak”. A város pedig minden kutatással, minden munkával csak nőhet, akár az aggteleki barlang méretével is versenybe kelhet.
Ehhez azonban idő kell, méghozzá sok – mondta a barlangász –, ugyanis egy-egy járat rendes feltárásához több napra van szükség, ezért nem meglepő, hogy vannak a Spirálban olyan járatok, ahol évek óta nem jártak a szakértők.
A barlangrendszer egyébként nincs mélyen, csupán 100 méterrel van a föld alatt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Spirálszíve, a Mecsek legnagyobb barlangterme (30x20x25 méter) könnyen elérhető. Az 55 méter mélyen lévő Spirálszívéhez ugyanis először le kell mászni 80 méter mélyre, utána pedig egy másik járaton keresztül fel kell mászni a terembe, természetesen alpinista kötéltechnikákkal.
A nehéz megközelíthetőség miatt pedig egyelőre nem úgy néz ki, hogy a Spirálszíve mostanában turistalátványossággá válik, ugyanis a barlangászok is csak nehezen tudnak idejutni. Glöckler továbbá elmondta, hogy a Spirálszíve bejárhatóvá tétele nem is éri meg annak várható költségeit. Szerinte akkor lenne érdemes ezen gondolkodni, ha a barlangteremből elérnének egy annál is nagyobb teret.
A kutatás azonban nem halad már olyan jól, mint pár éve. Glöckler kifejtette, hogy a Mecseki Karsztkutató Csoport már egy ideje saját költségen végzi munkáját, szponzoraik külföldre vonultak, akárcsak a képzett barlangászkutatók. A csoport immáron hat éve küzd pénztelenséggel, miközben munkájukhoz kifejezetten költséges eszközök szükségesek.
Ezért amíg tavaly 56 alkalommal másztak le a kutatók a Spirálszívéhez, addig az idei első félév során eddig csupán egyszer. A kutatás mára már csak egyhetes kutatótáborokra minimalizálódott.
