A háziorvosi rendszer működését romló feltételrendszer mellett stagnáló minőség jellemzi; csaknem 220 ezer magyar állampolgár pedig olyan településen él, ahol nincs állandó háziorvos – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hétfőn az MTI-vel.
A számvevőszék által elvégzett, a háziorvosi ellátás 2005 és 2010 közötti működésének és pénzügyi feltételrendszerének ellenőrzéséről szóló vizsgálat eredményeinek összefoglalójában az olvasható, hogy a háziorvosi tevékenység finanszírozása komoly költségvetési tétel: 2010-ben például 69,8 milliárd forintot tett ki. A betöltetlen praxisok száma 171 – tették hozzá.
A háziorvosok átlagéletkora magas, a nyugdíjba vonulók pótlása mind több településen nehézségekbe ütközik, hatalmasak a területi különbségek, jellemző az orvosok elvándorlása.
A megállapítások között szerepel, hogy az ellátórendszer ellehetetlenülését vetíti előre „a humánerőforrás romló helyzete”. Nő a külföldön munkát vállalni szándékozó orvosok száma is: 2005 és 2010 között 240 háziorvos kért hatósági bizonyítványt végzettsége külföldi elismertetése céljából – írták.
A létszámhiány növeli az ellátást biztosító orvosok terhelését. Az ÁSZ kérdőíves felmérése szerint az orvosok jelentős része többet dolgozik, mint amit az EU munkaidő-direktívája megenged, és amire szerződtek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) – fűzték hozzá.
Mindezek miatt az ÁSZ azt ajánlotta a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy dolgoztasson ki szakmai programot a háziorvosi ellátás szakmai, fejlesztési irányainak meghatározása érdekében, valamint alakítsa át, szabályozza újra a működtetési jogot. Egyebek között javasolták azt is, hogy végezzen pénzügyi ellenőrzéseket az Egészségbiztosítási Pénztár a háziorvosi szolgáltatóknak adott támogatások megfelelő és hatékony felhasználása érdekében.
