Bolíviába érkezett egy magyar küldöttség, hogy az úgynevezett terrorista összeesküvési ügyben vizsgálódjon – közölte a La Paz-i parlament felsőházának egyik ellenzéki képviselője, aki csütörtökön megbeszélést folytatott a küldöttség tagjaival.
A bolíviai internetes sajtóinformációk szerint Roger Pinto, a Nemzeti Összetartás (CN) nevű politikai tömörülés tagja elmondta, hogy pártja az üggyel kapcsolatos jogsértések megvitatása céljából találkozott a küldöttséggel, a magyar parlament emberjogi bizottságának alelnökével, valamint egy másik hivatalos magyar személlyel.
„Ők (a magyar küldöttség) úgy vélik, hogy Európa már egy sor fontos projektet támogatott Bolíviában – elsősorban az emberi jogok, a szabadság és a demokrácia terén -, s szerintük ellentmondásos lenne az ilyen típusú projektek további finanszírozása, amikor Bolíviában Evo Morales kormánya ellentmondásos álláspontokat képvisel (ezeken a területeken)” – fejtette ki Pinto.
Hozzátette, hogy a magyar kormány ebből adódóan sokkal szorosabb figyelemmel fogja követni a szabadság és a demokrácia érvényesülését és a törvények betartását Bolíviában.
Pinto elmondta azt is, lehetséges, hogy a budapesti vezetés rövidesen egy a terrorista összeesküvési üggyel kapcsolatos álláspontját ismertető nyilatkozatot bocsát ki.
Pinto kitért arra is, hogy a CN csütörtökön találkozott az Európai Unió bolíviai képviseletének a vezetőjével, Kenneth Bellel is, akinek részletezte az üggyel kapcsolatban megfogalmazódott aggodalmakat, például a több mint három éve fogva tartott személyek alapvető jogainak megsértését.
2009. április 16-án a bolíviai különleges erők felszámoltak egy állítólagos terrorista csoportot Santa Cruz városában, s annak során életét vesztette a magyar állampolgársággal is rendelkező Rózsa-Flores Euardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer.
A rajtaütés túlélőit, Tóásó Előd magyar és Mario Tádic horvát-bolíviai állampolgárt letartóztatták, és fegyveres felkelés és terrorizmus vádjával azóta is fogva tartják őket, holott az érvényes bolíviai törvények értelmében három év elteltével mindkettőjüket szabadlábra kellett volna helyezni és le kellett volna zárni ügyüket.
A La Razón című bolíviai napilap pénteki értesülése szerint a Tóásó-ügy érdemi szakaszának tárgyalását május 30-án kezdi csak meg az illetékes La Paz-i bíróság az eredetileg kitűzött május 15-i időpont helyett. A 39 gyanúsított, köztük Tóásó Előd a vád szerint Evo Morales bolíviai elnök megölését tervezte, továbbá a gazdag kelet-bolíviai régió, Santa Cruz elszakadását akarta előmozdítani.