Hét tudós részesült hazai Gábor Dénes-díjban – az elismeréseket az Országgyűlés Főrendiházi termében adták át csütörtökön. A Novofer Alapítvány az idén 22. alkalommal hirdette meg a Gábor Dénes-díj pályázatát. A kitüntetés alapvető célja a névadó életpályájával szimbolizált innovatív magatartás elismerése.
Az idei kitüntetettek: Bedő Zoltán agrármérnök, Czitrovszky Aladár fizikus, Gerse Károly gépészmérnök, Kéri György biokémikus, Prószéky Gábor programozó matematikus, Sperlágh Beáta orvos, Szépvölgyi János vegyészmérnök. Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében Gábor Dénes szavait idézte, amelyek szerint „nem ismerjük a jövőt, de képesek vagyunk feltalálni azt”.
„A jövő feltalálása annál is inkább fontos dolog, mert láthatjuk, hogy az a fajta technológiai kultúra és a hozzá kapcsolódó technológiai szemlélet, amely az elmúl két és fél évszázadban a fejlődés egyik tényezőjeként kialakult, súlyos válságba került. (…) E válság természete elsősorban abból adódik, hogy ez a fejlődés nem fenntartható sem ökológiai, sem gazdasági, sem társadalmi szempontból. A világ döntéshozóinak gyors döntéseket kell hozniuk, hogy elkerülhessük a válság kiteljesedését” – hangsúlyozta Kövér László, aki a tudósokat, kutatókat a politika és a közélet legfontosabb szövetségeseinek nevezte.
Pálinkás József, az MTA elnöke beszédében azt emelte ki, hogy a tudástársadalom helyett helyesebb lenne tudásfüggő társadalomról beszélni. Szeinte az az ország, amely nem fordít elegendő forrást a tudományra, nem lemarad, hanem elpusztul. A hazai kutatásfinanszírozás helyzetét elemezve rámutatott, hogy azt az utóbbi két évtizedben bizonytalanság és koordinálatlanság jellemezte, „pályázati dzsungel” alakult ki.
„Egyre kevesebb tehetséges fiatal választja a tudományos pályát, ezen kevesek közül sokan máshol igyekeznek boldogulni. (…) A tudományos ráfordítások több mint két évtizede nagyon alacsonyak” – sorolta a gondokat az MTA elnöke.
A felfedező kutatások helyzetére kitérve azt mondta, hogy a gazdasági és politikai elit uralkodó nézete szerint a tudománynak termelőerővé kell válnia, ráadásul azonnal. „A profitéhség meg akar szüntetni mindent, ami nem a fogyasztás bálványát szolgálja, pedig a felfedező kutatás a legjobb értelemben szolgálja a hosszú távú érdekeinket” – mutatott rá Pálinkás József.
Bedő Zoltán agrármérnök, akadémikus, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, a molekuláris és hagyományos növénynemesítési módszerek együttes alkalmazása terén elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért, 76 új gabonafajta előállításában, a Pannon búzaprogram kidolgozásában való alkotó részvételéért részesült a díjban.
Czitrovszky Aladár fizikust, az MTA doktorát, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet osztályvezetőjét az optikai lézeres méréstechnika, a kísérleti kvantumoptika és a foton-statisztika terén elért nemzetközi szintű eredményeiért tüntették ki, amelyek egyaránt hasznosulnak a toxikológiában, egészség- és környezetvédelemben, biológiában, vegyiparban és orvostudományban.
Gerse Károly gépészmérnök, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgató-helyettese a magyarországi villamosenergia-ipari liberalizáció és piacnyitás megvalósulásában, valamint a hazai villamosenergia-iparnak az európai uniós jogszabályokhoz illeszkedő működése kialakításában nyújtott kiemelkedő tevékenységéért érdemelte ki a Gábor Dénes-díjat.
Kéri György biokémikus, a Semmelweis Egyetem kutatóprofesszora a peptidhormonok szerkezetének és hatásmechanizmusának vizsgálatáért, új rákellenes peptidszármazékok kifejlesztésében elért eredményeiért részesült elismerésben.
Prószéky Gábor programozó matematikust, az MTA doktorát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanárát a Magyar WordNet, azaz egy általános célú magyar nyelvi fogalomtár létrehozásában vállalt meghatározó tevékenységéért, az első angol-magyar és magyar-angol gépi fordítóprogram létrehozásában végzett alkotó munkájáért díjazták.
Sperlágh Beáta orvos, az MTA doktora, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettese az idegrendszeri gyógyszerkutatás terén kifejtett, a gyógyszerfejlesztésben közvetlenül hasznosuló, nemzetközi szintű eredményeiért érdemelte ki az elismerést.
Szépvölgyi János vegyészmérnök, az MTA doktora, az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatója egyes korszerű anyagok szintézise, plazmakémiai és környezeti kémiai, valamint anyagtudományi kutatások és korszerű műszaki kerámiák terén végzett nemzetközi szinten is elismert, kiemelkedő tudományos teljesítményéért kapta meg a díjat.
Az In memoriam Gábor Dénes díszoklevéllel Krausz Ferenc kísérleti fizikust, az MTA külső tagját, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatóját ismerték el. A Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem két hallgatója, Lisztik Balázs és Túri József kapta.
