A Kúria döntésétől függetlenül indítanának pereket a pécsi civilek. A pertársaság kedden jön létre, már hetvenen csatlakoztak hozzájuk.
A Patacs-Rácváros Egyesület nagy fába vágta fejszéjét: megpróbálja peres úton kikényszeríteni, hogy a bíróságok érdemben vizsgálják felül a devizahitelezés jogszerűségét, hogy az eladósodott hiteleseket megmentsék. Különösen nehéz dolguk lesz, hiszen a Kúria hétfőn nem éppen a legkedvezőbb döntést hozta a hitelesekre nézve.
Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője szerint a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. Ezen kívül a Kúria szerint a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető. Azaz, csak azért nem szüntetik meg a szerződéseket, mert időközben az árfolyam megváltozott.
A pécsi Néma József hat évvel ezelőtt vett fel svájci frank alapú hitelt, a pénzt, összesen 7,5 milliót forintban kapta meg. Évek óta rendesen törleszt, ám jelenleg 11 millió forinttal tartozik. Ő azóta rengeteg szerződést, jogszabályt olvasott el, tanulmányozott, így lett a Patacs-Rácváros Egyesület pertársaságának egyik ügyvivője.
Szerinte a pénzintézetek több jogszabályt is – hitel- és pénzintézeti törvényt, a polgári törvénykönyvet – figyelmen kívül hagytak, amikor a devizahiteles megállapodásokat aláírták.
Úgy vélekedett, a Kúriának nem a szerződéseket, hanem egyszerűen a jogszabályokat kellene megvizsgálnia, amelyekben fekete-fehéren az áll, hogy csak a folyósított pénzösszeggel tartozik a hiteles, ám mivel ő is forintban kapta meg a hitelét, és nem svájci frankban, ezért nem vonatkozik rá az árfolyam-ingadozás.
Szerinte a bankoknak meg kellett volna győzniük arról is, hogy vissza tudja-e fizetni a tartozását az adós, ám ez nem történhetett meg éppen az árfolyam-ingadozás miatt.
Az egyesület szerint éppen ezért szükséges pertársaságot alapítani. Kedden 17 órakor, a Balokányban lévő Pepita-házban, a Patacs-Rácváros Egyesület fórumán bárki csatlakozhat hozzájuk. Előzetesen hetven kárvallott jelezte már részvételét. Ügyvédjük már van, s Néma József szerint hamarosan el is indítják az első pereiket a bankok ellen.
[box title=”Patacs-Rácváros Pertársaság nyílt levele és felhívása a civil szervezetek felé”]Az elmúlt hónapok huzavonája, halogatása, ígérgetései után – az utolsó csepp és reményünket, bizalmunkat is elveszítve – már egyáltalán nem számítottunk arra, hogy a Kúria az ügyfelek javára fog dönteni, ezért a december 16-án hozott döntése nem okozott meglepetést! Véleményünk szerint a Kúria roppant igazságtalan döntést hozott! Ez a bejelentésük vajon hány emberéletet fog követelni ismét? A Bankszövetség szerint a bankok jogkövetőek. Igen?
Akkor miért szabott ki hatalmas büntetést a Gazdasági Versenyhivatal 11 hazai pénzintézetre? A végtörlesztés körüli kartellvád ügyében. Mint ismeretes a Gazdasági Versenyhivatal 2013. november 19-én kelt döntésével tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9 488 200 000 forint összegű bírságot szabott ki. Már azt sem értettük, miért tartják szükségesnek, az általuk előzetesen közzétett kérdéseknek a megtárgyalását, amikor úgy a szerződések megkötésének időpontjában hatályos, mint a jelenleg is hatályos törvényi előírások (kivételesen) érthetőek és világosak! Érthetetlen, hogy miért devizakölcsönként kezelik a részünkre forintban folyósított kölcsönt?!
A Hitel- és pénzintézeti törvény (Hpt.) 2. sz. melléklet 10.2.a. pontjában a következő meghatározás szerepel: Pénzkölcsön-nyújtás: hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós köteles a szerződésben meghatározott időpontban kamat ellenében visszafizetni.
Mindannyian tudjuk, hogy ez a pénzösszeg forintösszeg volt, mi ezt kaptuk kölcsön. Kölcsönügylet esetén azt kell visszaadnunk, amit kölcsön kaptunk! Nem mást, mert akkor már csereügyletről van szó, mi pedig csereszerződést nem kötöttünk a hitelezővel! Felháborítónak tartom azt is, hogy csak azt hajtogatják, hogy ezek a szerződések nem ütköznek jogszabályba. Ez már azért is felháborító, mert a Ptk. 200. § (2) alapján semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy a jogszabály megkerülésével jött létre.
Ezen mondat utolsó részét valamiért nem vették figyelembe. Nem tudom, miért?! A hitelezők az árfolyamváltozásból adódó bizonytalanság miatt nem tudtak meggyőződni a kihelyezések megalapozottságáról, azaz, hogy képesek leszünk-e a kölcsön visszafizetésére?! Hogy is tudtak volna erről meggyőződni, amikor megbecsülni sem lehetett, hogy a későbbiekben mennyi lesz a törlesztő részlet?! A szerződéseket ennek ellenére megkötötték. Ezzel viszont megsértették a Hpt. 77. § (1) és a 78. § (1) kötelező előírásait.
A szerződések a jogszabály megkerülésével jöttek létre, ebből kifolyólag a Ptk. 200. § (2) szerint semmisek!!! Azt is mondták, hogy az sem „áll meg” hogy ezek teljesítése lehetetlen. Nem kell különösképp bizonyítanom, hogy az árfolyamváltozásból adódóan a törlesztő részlet elért egy olyan határt, amit már családok tízezrei egyáltalán nem, százezrek, meg csak kimondottan aránytalanul nagy áldozatok árán tudnak megfizetni! Több tízezer ügyfél már nem tud eleget tenni a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének, tehát a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése az ő esetükben lehetetlen. Nem vitatható, hogy az ügyfelek fizetőképessége véges, tehát eleve komolytalan dolog volt lenyilatkoztatni az ügyfeleket arra vonatkozóan, hogy az árfolyamváltozásból eredő többletköltséget meg tudják fizetni. Ez a szerződési feltétel a Ptk. 228. § (3) alapján semmis! (Lehetetlen kikötés.)
Csak megjegyzem, hogy a semmisség eleve érvénytelenségi ok! Meglepett minket, hogy a Kúria simán kimondja, hogy az árfolyamkockázatot az Adósoknak kell vállalni! Először is köztünk és a Hitelezők között nem befektetési ügyletet, hanem kölcsönügylet jött létre. De ha már kimondják azt, hogy kockázat, akkor azt is meg kellett volna vizsgálni, hogy figyelembe vette-e valaki az ügyfelek kockázattűrő (ügyleti) képességét?!
Mint ismeretes, ilyen kérdéssel senki nem foglalkozott. Alapesetben már az is semmisségi ok, hogy ezek a szerződések nem tartalmaznak minden költséget, ebből kifolyólag a jelenlegi tartalommal ezek mindenképpen érvénytelenek! Számunkra teljesen érthetetlen, hogy hogyan születhetett meg egy ilyen (véleményünk szerint) igazságtalan döntés?! Egy biztos: A hitelezők a hitelbírálatot nem kellő gondossággal végezték el, emiatt sok család kilátástalan helyzetbe került! Sajnos az sem érdekel senkit, hogy a szerződések valótlan adatot tartalmaznak. (Ez minden olyan esetre vonatkozik, amikor a kölcsönösszeg külföldi devizában van megadva!)
A Btk-t olvasgatva több érdekes dologgal találkoztunk, ilyenek például az alábbiak: Btk. 8. § Gondatlanság. „Gondatlanságból követi el a bűncselekményt az, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.”
Véleményünk szerint a hitelezők számítottak arra, hogy az árfolyamváltozásból komoly problémák adódhatnak, ezért is íratták alá az árfolyamkockázattal kapcsolatos nyilatkozatot. Btk. 345. § Hamis magánokirat felhasználása. Ezt a bűncselekményt az követi el, „Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál…”
Bizonyítható, hogy az esetek többségében a szerződések valótlan adatot tartalmaznak, a hitelezők viszont ezeket használják fel a követelés bizonyítására. Nem vagyunk jogászok, nem tudjuk állítani, hogy megvalósult-e a bűncselekmény vagy sem?!
A jogász szakma gondolkodjon el ezen! A Kúria döntésétől függetlenül nem adjuk fel! A végsőkig el kell mennünk! Az igazságnak előbb-utóbb győzni kell! Fel kellene végre ébredni a civilszervezeteknek, mert ha máskor nem is, de most kimondottan nagy szükség van arra, hogy összefogjunk, és minden törvényes eszközt felhasználjunk az igazunk bebizonyítására! Mindenesetre a legfőbb törvényhozó szervnek sikerült „megnyugtatni” a kilátástalan helyzetben lévő Adósokat, sikerült „megnyugtatni” őket arról is, hogyha lejár a kilakoltatási moratórium egész biztos, hogy az utcán találják magukat! Érdekes a Ptk. 205. § (3) bekezdése is, mely szerint „A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenni egymás jogos érdekeire.”
Nagyon örülünk, hogy van ez a törvényi előírás, de sajnos úgy látjuk, hogy ennek semmi értelme, mert ezt az illetékesek nem veszik figyelembe!” Patacs-Rácváros Pertársaság[/box]
