A Demokratikus Koalíció a Pécs egy részét, Komlót és Kozármislenyt is magában foglaló Baranya 2-es választókörzetben Nagy Ferencet indítja a választáson. A képviselő szerint hiba volt megépíteni a déli határon a kerítést, mert más politikát kellett volna folytatnia a Fidesznek. A DK szerint új lendület kell a városnak, és harmóniára lenne szükség a fejlesztések során is.
– Miért indul el a választáson?
– Hatvan éve Pécsen élek, mondhatnám úgyis, hogy tüke, csak éppen a Pécsre jellemző szőlőfajtával nem rendelkezem. Gyerekkoromban kerültem Pécsre, én átéltem a város fejlődésének minden szakaszát és átélem a városnak – nagyon sok értelemben vett – hanyatlását is. A DK-nak a párt megalakulása óta tagja vagyok és miután a DK 60 helyen visszalépett az MSZP javára, így teremtett lehetőséget arra, hogy mindenhol egyetlen ellenzéki jelölt indulhasson. A több éve tartó munkám és a közösség lelkes odaadó tevékenysége inspirált, hogy elinduljak. Úgy tudom, hogy a Baranya 2-esben 8 jelölt indul és Bíró Károly kozármislenyi polgármester is ringbe száll. Annyi biztos, hogy én nem fogok visszalépni más javára.
– Mit gondol arról, hogy a polgármester egyes hírek szerint a Fidesz háttérembere lehet, hiszen milliárdokat kapott a települése a kormánytól stadionra…
– Én ezt nem tudom megerősíteni, csak azt látom, hogy az előző és a mostani polgármester ideje alatt a város lendületesen fejlődött. Szemben Péccsel, ahol a keleti ipari park üresen áll.
– Gondolom, a déli ipari parkra gondolt, aminek osztrák tulajdonrészét most vásárolja meg az állam, mert az osztrákoknak nem a munkahelyteremtés volt az elsődleges. Ön szerint sincsenek Pécsen beruházások?
– Voltak kezdeményezések – akár a dohánygyár részéről, más most hirtelen nem jut eszembe. Nem azt mondom, hogy Pécsen nincsenek beruházások, mert van, aki azért megtalálja a számítását, a kisebb befektető, megpróbál helyet találni magának. A lendület azonban, ami jellemezte Pécset a korábbi évtizedekben, az bizony a bányászat, a bőrgyár, a kesztyűgyár, a tejüzem megszűnésével csorbát szenvedett. Ezt évtizedek óta érzi a város, új lendület kell a városnak, a kultúra mellett ez adna igazán a városnak fejlődést. Nem pedig az, ami a mai közgyűlésen is elhangzott, hogy új adók bevezetésével próbálják az újratermelődő hiányt leküzdeni.
– Pontosan milyen adóról van szó?
– Ingatlanadóról, de a rendeletet nem ismerem. Egy kommentbejegyzés szerint úgy tűnik, hogy aki a lakásán belül foglalkozik valamilyen más tevékenységgel, azt is megadóztatják.
– Tehát egy kommentbejegyzés alapján állítja azt, hogy a pécsi önkormányzat új adókat szeretne kivetni?
– Ezt megelőzően is voltak jelei annak az év elején, hogy helyi adók bevezetésével, vagy megemelésével próbálja a hiányát leküzdeni a város. És a sajtó is írt erről.
– Ön nem győződött meg a forrás igazságtartalmáról?
– Pontos forrás azért nincs, mert nincs még elfogadva.
– De ez egy pletyka akkor?
– Hát én ezt nem mondom, hogy pletyka.
– Pedig azt mondja, hogy megjelent a sajtóban erről egy hír, aminek Ön nem nézett utána…
– Nem. A sajtó és a helyben folytatott beszélgetések alapján egyre jobban meg tudom erősíteni, hogy ha ez a közgyűlés előtt van, akkor ez a szándék.
– De nincs ilyen előterjesztés a közgyűlés előtt.
– Nézze, az emberek erről beszélnek.
– Ezt nevezik pletykának. Lépjünk túl ezen. Említette, hogy kisebb cégek érkeztek Pécsre. Néhányat felsorolnék: a Viessmann, az amerikai Harman és az ITSH, most a Foss, a Veolia, de a Hauni és a British American Tobbacco is bővített. Ön szerint ezek kis cégek?
– Figyeljen, bár azt mondtam, hogy kis cég, de úgy értem, jelentős nagyságrendű munkahelyet ezek is csak pármillió eurós befektetéssel tudnak megvalósítani. Ilyen szempontból bizonyos rendelkezésre álló munkaerőt felszívnak. Ez pozitívum. De az általam említett törésen, ami keletkezett a város életében, ezek nem segítenek.
– 2009-ben a Gyurcsány-kormány volt hatalmon, akkor nem volt közmunkaprogram. Akkor sokan segélyt kaptak, nem dolgoztak, nem termeltek. Ön visszaállítaná azt a rendszert, amelyben csak segélyt adtak az embereknek?
– Gyurcsány idején indult az Út a munkába program, amit a Fidesz vitt tovább. Nem a segélyezésre kell egy társadalmat alapozni, bár egyes rétegeknek ez is megoldás. A munkára képes lakosságot átképzéssel, iskoláztatással és munkahelyteremtéssel kell arra rávenni, hogy ne hagyja el az országot. Ehhez kellenek az új beruházások, a Demokratikus Koalíció a Sokak Magyarországa programjában több mint 800 alternatív lehetőséget kínál a társadalomnak, amivel egy jobb Magyarországot lehet teremteni. A DK megszervezi az általános és kötelező társadalombiztosítást, megbecsüli az orvosokat, átvállalja a kórházak adósságát, kitárja az egyetemek kapuit, visszaállítja a 18 éves tankötelezettséget; megszüntetjük a kötelező hit- és erkölcstanoktatást, megvédjük a munkahelyeket, sávos járulékfizetési rendszert vezetünk be. Egyenlő munkáért egyenlő bért adunk, és egyetlen családot sem hagyunk világítás, fűtés, víz nélkül. Pécs, Komló és Baranya többet érdemel, mint amit a Fidesz adott. Pécs többet érdemel, például tiszta európai struktúrát, harmóniát a fejlesztésekben, a munkahelyteremtésben.
– Konkrétan mit jelent a „harmóniát a fejlesztésekben”?
– Harmóniát. Hogy a lakosság csökkenése megálljon.
– Az egyik sarkalatos pontja a DK kampányának az, hogy a határon túli magyaroktól elvennék a választójogot. Ennek két olvasata van: mindenkitől, aki nem él Magyarországon és azoktól is, akik soha nem éltek határainkon belül. Mi erről Önnek a véleménye?
– A DK senkitől nem venné el az állampolgárságot. Az egy megszerzett jog.
– Gyurcsány Ferenc büszke arra, hogy nem szavazta meg a kettős állampolgárságot.
– Nézze, akkor olyan volt a politikai helyzet. De nyilvánvaló, hogy most ő is azt mondja, hogy a megszerzett jogokat nem bántjuk.
– Szerzett jog a választójog is.
– A választójog igazságtalanul megszerzett jog. Azok, akik életvitelszerűen nem élnek Magyarországon belül, nem itt dolgoznak, nem itt adóznak, nem itt fizetnek tb-járulékot, miért jutnak előnytelenül nagyobb joghoz? Sajnos bebizonyította az élet és a valóság, hogy a Fidesz azért biztosította a határon túli magyaroknak a szavazati jogot, hogy ezzel szavazatot vegyen.
– Ugyanez a lehetőség rendelkezésre áll a DK számára is, Önök is elérhetik azt, hogy a határon túli magyarok Önökre szavazzanak.
– Ezt igazságtalannak tartjuk ebben a formában.
– Mit jelent a tartósan nem Magyarországon élő? Hol szabná meg a határt?
– Nem vagyok ennek a kérdésnek a szakértője, de a szakértők meg tudják állapítani, hogy ki az, aki tartósan itt él és ki az, aki nem. 2014-ben pontosan a határon kívüliek szavazatával jutott egy többletmandátumhoz a Fidesz. És ezzel lett meg a kétharmados többség. Most akár 2-3 mandátumot is szerezhetnek.
– De egy párt a hatalmát nem három mandátummal tudja megszerezni, hanem azzal, ha a többség rászavaz.
– Ezért kérjük az embereket, hogy szavazzanak ránk, hogy az igazságtalan rendszert megszüntessük.
– Legutóbb azt írta, hogy az emberek olyan világban akarnak élni, ahol nincsenek kerítések, ezek lebomlanak. Lebontaná kerítést?
– Európa fellélegzett, amikor leomlott a berlini fal és a magyar–osztrák határon álló szögesdrótrendszer. Az emberek nem szögesdrótkerítés övezte országban akarnak élni, hanem olyan bizalmi tőkét akarnak az európai államok között teremteni, amelyek szükségtelenné teszik, hogy ilyen határzárak szülessenek. Sem én, sem a DK elnöke és az ellenzéki politikusok sem bontanák le. Sajnos meg kell hagyni, de olyan európai viszonyokat kell teremteni, hogy erre ne legyen szükség. Egyszer le fognak omlani a falak, ahogyan a berlini fal is leomlott, és azóta bizalommal vannak egymás iránt az európai népek. A bevándorlók közül a képzett szakembereket Magyarországnak meg kellett volna tartania. Magyarország mindig is soknemzetiségű ország volt: volt itt németdúlás, tatárdúlás, oroszdúlás, törökvész. A magyar uralkodók mindig nagyon bölcsen behozták a külföldi telepeseket, embereket, hogy Magyarország ne néptelenedjen el.
– Politikai bizalommal meg lehet állítani a menekültáradatot?
– Szerintem meg lehet állítani. Az lenne a cél, hogy a saját hazájukban teremtődjön béke, de a világban nem állítható meg a népek vándorlása – mi is így jöttünk ide.
– Hazánknak be kell fogadnia a bevándorlókat?
– Aki tisztességes szándékkal érkezik, és itt akar élni, annak a körülményeit meg kell vizsgálni. Ha szükség van rá és itt akar élni, akkor be kell fogadni.
– Tehát hiba volt megépíteni a műszaki határzárat?
– Igen. Helyette inkább az oktatásra, az egészségügyre vagy a gyermekszegénység felszámolására kellett volna költeni.
Fogalmatlan jelölt, őt nem kérjük, de kellően ellenséges és lejárató a riporter is, ellenben a Péterekkel nem keménykedett ennyire.
A helyi adókról, segítek az újságírónak is; új adó nincs, ellenben a régiek módosítása érzékenyen érinthet magánszemélyeket IS, pl. „A magánszemély tulajdonában álló – üzleti célt nem szolgáló –
telkekre vonatkozó adómértékek” eddig 1-3000 m2 -ig volt 0 ft a fizetendő adó, ezt most levitték 1500 m2.re. (39/2017. (IX.12.) önkormányzati rendelet) Persze akinek ekkora telke van a városban az kibírja ezt a néhány 10e forintot, gondolhatjuk, pláne akinek némi konyhakert, vagy gyümölcs szőlő valahol a határban de még városon belül…
Nagy a baj,ezért kell a márkizay.
felkészületlen a riporter, vagy hazudik. 🙁
de,őt kérjük, a riporter hazudik, de még rosszindulatú is.