A dalai láma és más neves személyiségek részvételével pénteken megnyílt Hirosimában az elmúlt négy évtized Nobel-békedíjasainak háromnapos világtalálkozója, melynek fő célja az atomfegyverek leszerelésének sürgetése.
Az évenkénti találkozót első ízben rendezték meg Európán kívül, egy szállodában, amely mindössze néhány kilométerre található attól a helytől, ahol az amerikaiak a második világháború végén az egyik atombombát ledobták. A résztvevők nagy figyelmet akarnak szenteli azon Nobel-békedíjasok helyzetének, főként az idei kitüntetett kínai Liu Hsziao-po és a mianmari Aung Szan Szú Kji ellenzéki aktivistákénak, akik nem lehetnek jelen a találkozón.
A kínai polgárjogi harcos helyett egy tajvani emigrációban élő másik kínai ellenzéki, Vuer Kaj-hszi (Wu’er Kaixi) ment el a találkozóra, aki az 1989-es Tienanmen téri diáktüntetés egyik vezetője volt. A két fő atomhatalom, Oroszország és az Egyesült Államok képviselője sincs jelen a fórumon: Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet elnök egészségi állapota miatt hiányzik, Barack Obama amerikai elnök pedig – aki amúgy méltatta a hirosimai találkozó törekvéseit – az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) vezetőinek szombaton kezdődő 14. tanácskozásán vesz részt Jokohamában. Egyébként hivatalban lévő amerikai elnök még sohasem látogatott el Hirosimába vagy Nagaszakiba, a két ledobott amerikai atombomba helyszínére.
Jelen van viszont a fórumon mások között Frederik Willem de Klerk volt dél-afrikai elnök, az egyiptomi Mohamed el-Baradei, aki az atomenergia katonai célú felhasználásának megakadályozását célzó erőfeszítéseiért kapta meg a kitüntetést 2005-ben, valamint Lech Walesa egykori lengyel elnök.
A dalai láma, Tibet szellemi-vallási vezetője és Vuer Kaj-hszi jelenléte alighanem fejfájást okoz Japánnak, hiszen péntek este a jokohamai csúcsra várják Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnököt is. Japán és Kína viszonya mélyponton van a Kelet-kínai-tengeren történt szeptemberi incidens óta, amikor a vitatott hovatartozású Szenkaku-, kínaiul Tiaojü- (Diaoyu) szigeteknél a japán parti őrség hajói megpróbáltak feltartóztatni egy kínai halászhajót.
A megnyitó ünnepségen japán iskolások papírdarukból készült nyakláncot – a béke japán jelképét – akasztották a résztvevők nyakába, és egy „hibakusa”, az 1945. augusztus 6-i atomtámadás túlélője beszélt nekik az egykor átélt rettenetről. A hirosimai és nagaszaki atomtámadás megítélése továbbra is viták tárgya: sok amerikai úgy gondolja, hogy Japán megadásra kényszerítésével számtalan emberéletet sikerült megmenteni, míg mások szerint a civilek ellen alkalmazott erőszak igazolhatatlan.
„Ezeket az atombombákat azért vetették be a japán emberek ellen, hogy a világ többi részét terrorizálják” – mondta Mairead Corrigan Maguire, az 1976-os Nobel-békedíj nyertese, akit az észak-írországi felekezetközi erőszak befejezése érdekében tett erőfeszítéseiért tüntettek ki.
Az atomtámadásnak 140 ezer áldozata volt, amire a város közepén örökláng emlékeztet.
