Nincs fejlesztés, nem nőtt „drasztikusan” az árbevétel, késik a tőkeemelés, és 80 ember munkabérére vett fel támogatást a gyár – mindezek az MSZP-sek szerint azt jelzik, gondok vannak a Zsolnay Manufaktúra Zrt. háza táján. Tóth Bertalan frakcióvezető ismét a városvezetést kérdezte.
Miután legutóbb saját sajtótájékoztatóján osztották ki Tóth Bertalant, ezúttal már óvatosabbak voltak a szocialisták, így a meghívóban is csak talányosan annyit közöltek: „Egy újabb fideszes álom vége?” címmel tartanak tájékoztatót. Előzetesen még telefonon sem adtak felvilágosítást arró, hogy vajon miről beszélnek majd.
A Tüzér utcai pártszékházban azonban hétfőn délelőtt hamar kiderült, ezúttal is kérdéseket tesznek fel – bár most nem a Magasház, hanem – a Zsolnay-gyár kapcsán.
Az MSZP-s frakcióvezető mielőtt felvázolta, hogy az elmúlt években immár harmadik tulajdonosa van a gyárnak, leszögezte, a szocialisták szerint is bármi áron óvni, védeni kell a Zsolnayt, ami kapocs múlt és jelen között.
Tóth elmondta, a korábbi tulajdonosok, Jászai Gellért és a Simicska Lajos – utóbbihoz köthető a Közgép -, nem tettek semmit a Zsolnayiért, pedig a cél az volt, hogy bővüljön az értékesítés, legyen hatékony a manufaktúra működése és így megmaradjon több száz munkahely.
– Az új befektető, Bachar Najari pedig nem magyar, hanem arab, holott a Fidesznek minden külföldi gyanús. Ő pedig nem fizette ki a szeptember 30-i határidőig a tőkejuttatás megfelelő 100 milliós részletét – mondta, elismerve, hogy eddig 200 milliót már kifizettek.
A frakcióvezető azt mondta: a szindikátusi szerződés szerint a befektetőnek a késedelem miatt 10 milliós kötbért kellene fizetnie, amiről a cég igazgatóságának kell döntenie.
Tóth tudott arról, hogy a cégnél lemondott az igazgatóság egyik tagja, Barna Béla, a Pécs Holding Zrt. vezére, ám szerinte ez nem lehetett volna akadálya annak, hogy az így megcsonkult igazgatóság döntsön a tőkeemelésről – annak meg kellett volna történnie.
A frakcióvezető szerint közben „drasztikusan nem nőtt a vállalat árbevétele, valamint 80 ember munkahely megtartására támogatást vett fel, ez azt jelzi, hogy problémák vannak a gyárnál”. Azt azonban nem tudni, hogy mire alapozta véleményét, miután azt állította: nem látnak bele a gyár működésébe.
A támogatásban egyébként a tájékoztatón résztvevő Népszabadság tudósítója sem talált kifogást, mondván „az nem ördögtől való”, legalább így más célokra is fordíthatják a felszabaduló pénzt.
Tóth azt is kifogásolta, hogy a Magyar Fejlesztési Bank nem engedte el azt a 400 millió forintos hitelt, ami kapcsán vállalta a városvezetés, hogy közvetít a bank és a gyár között.
Végezetül leszögezte, azt kérik a városvezetéstől, hogy tartassák be a szerződést a befektetővel, azaz a kötbért fizessék meg, hajtassák végre a fejlesztéseket. Az elmaradó tőkejuttatás miatt, amennyiben kár keletkezik, akkor azt térítse meg a befektető.
Szerinte a jelen helyzetben kérdés: mi lesz a vállalattal, ha bérekre sem futja, miért nem érvényesítik a szerződésben foglaltakat, a kötbért, és miért nem sikerült a banki hitelt elengedni?
Kerestük a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát is, a gyárnál későbbre ígértek tájékoztatást. Végül megjött: ki is akadtak a szocialista politikusra!
