Nem jelent hátrányt a szakszervezetek módosítási javaslataival kiegészített munka törvénykönyve módosítás, mert a jelenlegihez képest gyakorlatilag alig változik a szabályozás. A szakszervezetek által szervezett megmozdulás mögött egyértelműen látható az ellenzék valódi politikai célja – írja a Magyar Idők.
Ismét a munkavállalókat akarja felhasználni az ellenzék a szombati, szerintük a tőke érdekét szolgáló, munka törvénykönyvét (Mt.) módosító tervezet apropóján. A Gyurcsány-kormány egykori munkaügyi államtitkára által vezetett Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) már a felhívásban valótlanságokat állít, amelyek az ellenzék politikai szándékait tükrözik.
Habár az MSZSZ is részt vett az Mt. módosítása kapcsán Kósa Lajos fideszes előterjesztő által összehívott egyeztetéseken, mégis azt állítják, „évi ötven nap túlmunkára köteleznék a munkavállalókat, a jelenleginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat”.
A lap azt írja, hogy a demonstráció annak ellenére sem lett lefújva, hogy az első Mt.-t módosító indítványhoz képest az új szövegben figyelembe vették a szakszervezetek javaslatainak döntő részét is.
Lapunk utánajárt, hogy a munka törvénykönyve túlmunkára vonatkozó, módosítani kívánt rendelkezése a gyakorlatban alig tér el a most hatályos szabályozástól. A túlórára vonatkozó szabályozás szerint most is évente 250 órát rendelhet el a munkaadó. Ezt csak abban az esetben lépheti át, ha az adott vállalkozásnál működik szakszervezet és van kollektív szerződés, amelyet a munkavállalókkal kötnek.
Ha megállapodnak, akkor maximum még 50 órát rendelhetnek el. A módosítás azt jelentené, hogy további 100 óra túlmunkát kérhetnek a dolgozóktól, de csak akkor, ha a kollektív szerződésben ezt rögzítik, és a szakszervezet és az üzemi tanács is jóváhagyja. A túlórapénzt minden DK-s, MSZP-s rémhír ellenére havonta fizetik ki.