Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a pécsi önkormányzat az utóbbi időben rengeteget foglalkozott szociális ügyekkel: új támogatásokat vezettek be, nemrég készült el a Helyi Esélyegyenlőségi Program, most pedig lezárult az új Idősügyi Koncepcióra vonatkozó véleményezési szakasz – hogy csak néhány példát említsünk. Ez utóbbi apropóján dr. Bajusz Klárával beszélgettünk, aki szakértőként vett részt a fontos dokumentum összeállításában.
A pécsi Idősügyi Tanács 2021-ben tett javaslatot rá, hogy szakemberek készítsék el a város Idősügyi Koncepcióját, ugyanis ezt megelőzően nem rendelkezett ilyen dokumentummal. A munka célja az volt, hogy felmérjék és bemutassák a korcsoportba tartozó lakók jellemzőit és helyzetét, valamint az ellátásuk területén működő helyi intézményrendszert.
– Hárman voltunk szakértők: Varga Mónika, aki az Integrált Nappali Szociális Intézmény (INSZI) igazgatójaként látja az időskorú lakosság azon részét, akik már ellátásra szorulnak, én foglalkoztam a még aktív idősekkel, Török Bettina pedig a Pécsi Közösségi Alapítvány P-AGE Tudatos öregedés program projektgazdája, így ő leginkább az idősülésre felkészülőkkel kapcsolatos kérdésekért felelt. Persze mindvégig nagyon szorosan együtt dolgoztunk, ami ebben a témában kulcsfontosságú. Különböző fórumokon, előadásokon mindvégig volt arra lehetőség, hogy az érintettek hozzászólhassanak. Szerencsés helyzet, hogy a dokumentum párhuzamosan készülhetett a város Helyi Esélyegyenlőségi Programjával, így az Idősügyi Koncepcióban megfogalmazott javaslatokat közvetlenül a HEP Intézkedési Terv részébe be lehetett építeni. Hogy később mit lehet belőle megvalósítani, azt egyelőre pontosan nem látom, de fontos ezzel foglalkozni, hiszen az idősek a társadalom jelentős részét képezik, az önkormányzatnak meg kell próbálnia holisztikusan, több szektort figyelembe véve gondolni az időskorra, ez egyszerre szociális, egészségügyi, oktatási, gazdasági kérdés – mondta el lapunknak dr. Bajusz Klára egyetemi docens, a Pécsi Szenior Akadémia szakmai vezetője, az Aktív Időskorért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Megtudtuk, a célcsoport megismeréséhez szükséges lenne reprezentatív mintán felmérni igényeiket, fő problémáikat, anyagi helyzetüket, társadalmi viszonyrendszerüket. Pontos adatokat nem tudni, de Pécs körülbelül egyharmada idősödik, tehát a lakosság jelentős része érintett – tette hozzá a szakértő, továbbá elárulta azt is, hogy a Szenior Akadémia programjaira járó körülbelül ezer regisztrált ugyan nagyszámú, de a korosztály méretéhez képest arányaiban mégis csak néhány százalék. Azokat az időseket, akik nem nyitnak, járnak közösségbe, sok esetben magányosak, bizalmatlanok és depresszívek, nagyon nehéz elérni, kimozdítani a helyzetükből, hangsúlyozta Bajusz Klára. Hozzátette, ez nagy gond, mert várhatóan 30-40 éven belül drasztikusan megnő az eltartottak száma, ami már az egész társadalmat érintő probléma. Ezen pedig csak összefogással lehet segíteni, a nyugdíj utáni foglalkoztatást és a jobb fizikai állapotra való törekvést támogatva.
– Ugyan a járványhelyzet sajnos visszavetette az akadémiára járók számát, bízunk benne, hogy a március 8-án, 15 órakor induló következő szemeszter is sikeres lesz. Dr. Sík Attila ingyenes előadására várunk minden érdeklődőt a Szántó Kovács János utca 1/b aulájában. Nagyon igyekszünk minél több embert megszólítani a városban, hiszen tapasztaljuk, hogy általában ugyanazok vesznek részt a programokon. Nekik persze örülünk, de jó lenne, ha még ennél is többen lennének a tevékeny idősek. Kulcsfogalom itt a szakmai körökben világszerte előszeretettel használt „sikeres idősödés”, ami arról szól, hogy bármeddig élünk, próbáljuk az idősen töltött évtizedeinket is a lehető legboldogabban és legfüggetlenebbül tölteni – ehhez a legfontosabb lépés, hogy az ember frissen tartsa a szellemét és fizikumát. Nem feltétlenül kell olyan nagy dolgokra gondolni, elég, ha valamilyen közösségbe járunk, mint nyugdíjas klubba vagy szenior örömtáncra. Emellett nem árt preventíven gondolkodni sem: megfelelően táplálkozni, figyelni az egészségre, azt a fajta aktív létet megőrizni, ami a vidámság és elégedettség alapja. Figyelni kell, hiszen a várható élettartam növekedése magával hozza a demenciában szenvedők számának megugrását – fejtette ki a szakértő.
