Hatalmas körzetet minősítettek át beruházási területté Pécs mellett, épp egy olyan helyszínen, amely az ivóvízellátás szempontjából létfontosságú, ám a víztartalék már fogyóban. Hogy mi a kabinet terve, egyelőre nem tudni, a kormányhatározatban nem nevesítették, milyen ipari beruházást hozhatnak ide – írta meg a 24.hu.
„Innentől kezdve a kormányzati beruházásösztönzés stratégiai fókuszát Dél-Magyarországra kell helyezni, miután a keleti és a nyugati országrészek tőkevonzó és beruházásvonzó képességét nagyjából egyensúlyba hoztuk” – jelentette ki tavaly novemberben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A politikus szerint a kormány nagyobb hangsúlyt helyez majd a Szeged–Pécs–Békéscsaba sávra a következő időszakban – foglalta össze a 24.hu.
Mint írja a lap, Pécsett egyelőre nem kötöttek szerződést egyetlen beruházóval sem, de megtörténtek az előkészületek, és a kormányzati szándék komolynak tűnik.
Amint azt a cikk feleleveníti, a pécsi önkormányzat egy évvel ezelőtt közgyűlési határozatot fogadott el arról, hogy nem támogatja akkumulátorgyár létesítését a baranyai vármegyeszékhelyen. A beszámolók szerint a városvezetéshez 2023 derekáig 16 megkeresés érkezett ilyen üzem létesítése céljából.
A kormány bár nem helyezett nyomást a városra, tavaly júliusban egy 600 hektáros kiemelt beruházási célterületet jelölt ki Pécs közvetlen közelében, Bicsérd, Kővágótöttös és Kővágószőlős környékén. (Összehasonlításképp: a debreceni CATL-gyár mindössze 221 hektáros területen épül.)
A kormányhatározatban nem nevesítették, milyen ipari beruházást terveznek idehozni.
A terület viszont az ivóvízellátás szempontjából kritikus helyen fekszik. A közelben vannak a tortyogói és a pellérdi vízbázisok, amelyek Pécs igényének körülbelül a 90 százalékát fedezik. A vízbázisok védőövezete egyes pontokon keresztezi a befektetési területet.
Egyelőre nincs információ a leendő ipari park vízigényéről. Azonban a pécsi víziközműcég szerint nagy kockázatot jelent, hogy amennyiben a bázisok területéről még több vizet szeretnének kinyerni, akkor Pécs ellátására kevesebb jutna. A jelenlegi modellezések alapján nagyon kevés a tartalék, és ha növelnék a mennyiséget, újra kellene méretezni a teljes vízbázisrendszert.
Előfordulhat, hogy Pécsnek több Duna-vizet kellene átvennie, ami kockázatos, egyrészt mivel felmerült a kérdés, hogy a Mohács irányából érkező vezeték teljesen biztonságos-e, illetve a folyó vize eleve rosszabb minőségű, mint a helyben kitermelt víz.
Emellett a klímaváltozás is érinti a környéket, 2022 nyarán például kiszáradt a Bicsérdi-horgásztó, miután a mederbe két évig nem érkezett vízutánpótlás – részletezi a cikk.
Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi parlamenti képviselője és Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője tavaly nyár óta várják a választ a kérdéseikre, tervez-e akkumulátorgyárat a kormány Pécs környékére, de konkrétum azóta sincs. Tavaly év végén Szijjártó Péter leszögezte, nem tárgyalnak akkugyár idehozataláról, de arra nem tért ki, hogy esetleg akkumulátor-feldolgozó üzem létesülhet-e a környéken.
A környékbeliek tartanak a földkisajátítástól és attól is félnek, hogy szennyezőanyagok jelenhetnek meg a vízben. Ugyanakkor a Tettye Forrásház Zrt. osztályvezetője szerint nincsenek információk arról, hogy a leendő befektető tevékenysége mennyire lehet majd kockázatos a vízbázisra.
A lap megemlíti, rosszul vette ki magát az is, hogy bár több lakossági fórumot rendeztek az új célterülettel kapcsolatban, Hoppál Péter és Nagy Csaba, Pécs fideszes országgyűlési képviselői egyik eseményen sem jelentek meg, annak ellenére, hogy meghívták őket.
A pécsi lakosok egyébként napi szinten jelzik, hogy készen állnak tiltakozni, amennyiben kiderül, hogy akkuipari üzemet hoznak létre a város közelében.
