Harmadik alkalommal szerepel a Pécsi Balett a Szolnoki Szimfonikus Zenekar Újévi tánckoncertjén. 2020. január 11-én Hacsaturján: Gayane szvitjét mutatják be a BOLÉRO REMIX elnevezésű nagyszabású tánckoncerten a Szolnoki Városi Sportcsarnokban. A koreográfiát Fodor Zoltán készíti, a próbák jelenleg is zajlanak a Zsolnay Kulturális Negyedbeli balett-termükben. A Harangozó-díjas művész először dolgozik a Pécsi Balett társulatával. Fodor Zoltánt Bencze Mercédesz kérdezte.
– Mit szóltál a felkéréshez, hogy a Pécsi Balett számára készíts koreográfiát?
– Nagyon örültem a felkérésnek, hiszen a Pécsi Balett Magyarország egyik vezető együttese. Több hazai és külföldi társulattal dolgoztam már együtt, de a Pécsi Balett ez idáig kimaradt. Mindig izgalommal tölt el, amikor új helyre megyek darabot készíteni, mivel nem ismerem a művészeket, akikkel dolgozni fogok, meg kell, találjam hozzájuk az utat, miközben új energiával, inspirációval töltekezhetek én is az amúgy lelkileg és fizikailag mindig megterhelő alkotási folyamat alatt.
– Mi a legfontosabb szempont egy általad koreografált műnél?
– A legfontosabb az összhang. Az előadók, a zene, a mozgás, ha van, a történet, vagy az érzelmek kifejezésének egysége. Sokféle társulat van különböző hátterű táncosokkal, fontos, hogy megtaláljam a kifejezésnek azt a mozgásban megfogalmazott módját, amivel az előadók azonosulni tudnak, és a legjobbat tudják kihozni magukból. Számomra többnyire a társulat egysége lényegesebb, mint az egyéni megnyilvánulás. Hiszem, hogy egy új darabnak közösségépítő ereje is van.
– Hogyan zajlanak a próbák? Milyennek találod a Pécsi Balett jelenlegi társulatát?
– Szerencsém van, mert a társulat tagjai, bár különböző háttérrel rendelkeznek, de egytől egyig magas szakmai tudással bíró művészek, akikkel könnyen tudok dolgozni, és ami fontos, kedvesek, befogadók, gyorsan megtaláltuk a közös hangot. A próbák feszített tempóban folynak, hiszen nincs sok időnk, de úgy látom – köszönhetően annak, hogy a fizikai megterhelés ellenére mindenki koncentráltan dolgozik – jól haladunk.
– A modern mozgásvilágod és Hacsaturján klasszikus zenéje hogy fér meg egymás mellett, illetve hogy egészíti ki egymást?
– Sokszor koreografálok klasszikus zenére, legutóbb például Puccini – Bohémélet című operájának táncszínházi feldolgozását készítettem el. A színpadi tánc különböző módozatai, – a klasszikus balett, vagy modern- kortárstánc számos ága – mind csak színes eszközei a mondanivaló megformálásának, éppen ezért mindegyikkel csodálatos egységet tud alkotni a klasszikus zene is.
Hacsaturján művészete nagyon egyedi. Azon művei, amelyekre jelenleg dolgozunk mind robbanékonyak, 100 százalékon izzanak, ezért arra törekszem, hogy ez az egyedi izzás a táncban is megmutatkozzon, sokszor talán éppen az ellenhangsúlyozás izgalmát kihasználva.
– Mi vár rád 2020-ban?
– A 2019-es évem, évünk elképesztően sűrű és izgalmas volt számos bemutatóval és utazással, ezért a 2020-as évnek még csak az elejére látok rá teljességgel. Ami biztos, hogy Hongkongból érkezik a társulatunkhoz Anh Ngoc Nguyen vietnámi származású koreográfus, az ő bemutatójával kezdjük az évet, majd egy új gyerekdarabot viszünk színpadra, tavasszal pedig egy hosszabb nemzetközi turnéra indul az Inversedance – Fodor Zoltán Társulat.
