Április utolsó napján tartják a Méhek Napját, ehhez kapcsolódóan szervez programot és von be a pécsi, valamint baranyai vendéglátóegységeket a mintegy hatvan méhészt összefogó Mecseki Mézes Körút. Kovács Dezső c. egyetemi tanár, ötletgazda és projektkoordinátor szerint szükség van a kiváló minőségű helyi méz népszerűsítésére és minél szélesebb körben való felhasználására.
A Baranyai Mézes Körút néven másfél éve alakult kezdeményezés jelenleg mintegy hatvan pécsi és baranyai méztermelő együttműködésében valósul meg. Céljuk, hogy népszerűsítsék a magas minőséget képviselő helyi kézműves mézeket és méhészeti termékeket, segítsék a helyi értékesítést – ezen keresztül a „Mecseki Minőségi Méz” mint különleges helyi márka megteremtését -, valamint növelnék a jelenleg igen alacsonynak mondható mézfogyasztást.
– Manapság néhány nagykereskedő és feldolgozó cég vásárolja fel az előállított méz 70 százalékát. Miközben Európa nagy részén a fogyasztók a termelőktől vásárolják meg a mézet, addig nálunk ez nem így van. A magyar rendszer másik érdekessége, hogy a magyar méz minősége kitűnő, ennek ellenére a legrosszabb áron kerül el a termelőktől a kereskedőkhöz, akik hordóban exportálják Nyugat-Európába. Kint még egyszer feldolgozzák, kiüvegezik és úgy kerül a fogyasztókhoz. Méltatlan a kiváló minőségű magyar méz sorsa, mert tömegáruként – mintha sóder lenne – kerül külföldre, feljavítva a silány minőségű kínai mézet – mondta a szakember.
Kovács Dezső hozzátette, az éves mézfogyasztás Magyarországon 70 dkg fejenként, azaz egy ember egy nap két gramm mézet eszik, ami nagyon alacsonynak mondható. Ezért céljaik között szerepel, hogy legalább a duplájára – vagy akár a háromszorosára – növeljék a mézfogyasztást. Egy család egy évben ötezer forintnál kevesebbet költ mézre – ha a 70 dekás átlagfogyasztást nézzük. Azok a családok, akik törődnek az egészségükkel, az átlagfogyasztás tíz-hússzorosát is elfogyasztják.
Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a mézexport értéke nagyságrendileg ugyanakkora, mint a borexporté (az előbbié 72 millió euró, az utóbbié 75 millió euró), noha a borra fordított marketingkoncentráció sokszorosa a mézre jutó ilyen jellegű tevékenységnek.
– Bátorítani kellene azokat a méhészeket és növelni a számukat, akik vállalják, hogy a termelői mézet közvetlenül értékesítik a fogyasztóknak. Ők is jobban járnak, hiszen így magasabb áron tudják eladni termékeiket – emelte ki.
Mindezen célok érdekében is szervezik meg április 30-án a Méhek Napját, amelyet 1994 óta ünnepelnek meg a termelők. Az idei eseményhez több mint egy tucat pécsi belvárosi étterem csatlakozott – jó néhány más település falusi vendéglátóhelyei (Kozármisleny, Villány, Pécsvárad, Hosszúhetény, Bükkösd) mellett -, hogy a Mézes Finomságok Napja alkalmából várják a gasztronómia szerelmeseit, nem csupán édességekkel csábítva a vendégeket, hanem finomabbnál finomabb italokkal, húsos ételekkel és savanyúságokkal is.
