Mesebalettet tűz műsorára a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza. Hófehérke és a hét törpe története elevenedik meg Czebe Tünde és Vincze Balázs koreográfiájával, Uhrik Dóra rendezésében, a Pécsi Balett társulatának előadásában.
NÉZZEN KÉPEKET A PRÓBÁRÓL! KLIKK IDE!
Régen mutatott be gyermekeknek szánt darabot a Pécsi Nemzeti Színház, efféle táncos produkciót legutóbb Herczog István igazgatása alatt vitt színre a Pécsi Balett. Az azóta teljesen kicserélődött együttes vezetője, Vincze Balázs most feléleszti e nemes törekvést. A legkisebbek számára is élvezhető, általuk is jól ismert, kedves mesét, Hófehérke és a hét törpe történetét mutatják be április 16-án 18 órakor a PNSZ Kamaraszínházában. (Aztán e hónapban még kétszer: 17-én 15 órakor és 19-én 18 órakor láthatja az új előadást a közönség.)
– Hófehérke és a hét törpe történetének rengeteg változata létezik – meséli a Kossuth-díjas táncművész, Uhrik Dóra, aki dramaturgja és rendezője is az előadásnak. – A mi táncszínházi változatunk követi az eredeti mesei szálat, de amit a Grimm testvérek megírtak, az a mozgásművészet eszközeivel, annak a szabályai szerint kel életre a színpadon. A munka legnehezebb része az volt, hogy oly módon tudjunk megjeleníteni bizonyos emberi viszonylatokat (például a királynőnek Hófehérke iránt érzett gyűlöletét), hogy az egy óvodás számára is egyértelmű legyen. Az előadás két koreográfusa, Czebe Tünde és Vincze Balázs fiatalos, lendületes és rendkívül szellemes tánc- és mozgásvilágot teremtett. Nekem rendezőként elsősorban az volt a feladatom, hogy a színpadi történések működésére figyeljek, arra, mennyi időt kell hagyni egy szituációra, hogy azt a néző megértse, s mikor vezethetjük át a tekintetét, a figyelmét a következő történésre. Ha ugyanis siettetjük, nem fogja érteni, amit lát, ha viszont elnyújtjuk, akkor unalmas lesz. Ezeket az íratlan, ám roppant fontos szabályokat – mint oly sok minden mást – Eck Imrétől lehetett a legjobban megtanulni.
– Milyen korosztályra számítanak nézőként?
– Óvodástól nyugdíjasig a család minden tagjára. A gyermekeket – reményeink szerint – lenyűgözi, a felnőtteket szórakoztatja majd az előadás. Látványos, színes, mozgalmas, kedves és érthető lesz – egy felvonásban, 55-60 percben. Nem hét elgyötört, hanem hét lendületes, vicces törpe lép színpadra, valamint sok-sok bájos erdei állat: mókus, nyuszi, katica és medve is, és természetesen a gyönyörű Hófehérke itt is megtalálja boldogságát csinos hercege oldalán.
– Milyen látványvilág tárul elénk?
– A díszlet jelzésszerű lesz, az új helyszíneket maguk a szereplők készítik elő a következő jelenethez. A gyermekekben félelmet kelt a sötét, ezért a változásoknál igyekszünk minél ritkábban alkalmazni. Ami a jelmezeket illeti, tudatosan kerültük a Walt Disney-s világot, nem akartuk azt semmi módon utánozni. A tervezőnk, Andrea T. Haamer nagyon karakteres, kedves, és mindeközben a mozgást sem akadályozó ruhákat álmodott a szereplőkre. Riederauer Richárd szerezte az előadás zenéjét, aki ugyancsak arra törekedett, hogy a mesehősök alkatához illő hangzásvilággal segítse a karakterábrázolást. Ezért is lett sokszínű a muzsika, mely kiválóan ötvözi a klasszikus jegyeket, a légies, csengő-bongó szólamokat és a vidám, hiphopos jelleget. Az egész társulat nagy lendülettel vetette bele magát a munkába, élvezték, hogy a kreativitásuk, a játékosságuk teret kaphat. Mindannyian arra törekszünk, hogy kicsik és nagyok egyaránt örömüket leljék az előadásban, és talán akad, aki épp e mesebaletten keresztül szereti meg a színházat. Olyan ez, mint egy apró injekció: ha hatásos, akkor egy életre szól.
