A gondolat, hogy Pécs idén is, 2014 és 2016 után, beadja pályázatát az Európa Zöld Fővárosa cím elnyerése érdekében, akkor született, amikor a pécsiek – természeti örökségeik megtartása és a környezetük védelmének jeleként – több tízezren támogatták a havihegyi mandulafát abban, hogy az Év Európai Fája legyen. Természetesen a cím elnyerése is fontos, de fontosabb az, hogy a pályázat elkészítése során a város meg tudja fogalmazni azokat a konkrét lépéseket, amiket a klímaváltozás által érintett tématerületeken tenni kell: megismerhetjük így, hogy melyek azok a területek, melyeken sikerült új eredményeket elérni a korábbi pályázatokhoz képest, és melyek azok, ahol lemaradás tapasztalható. Nemrég indult cikksorozatunkban ezeket járjuk végig, a következőkben Pécs területhasználatának fenntarthatóságával foglalkozunk.
A fenntartható területhasználat a települések és a városlakók jövőjének megalapozásában óriási szerepet játszik. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy város a szükségleteihez mérten minél kisebb területet vesz igénybe, a még be nem épített részeket megtartja, megvédi és megállítja épített környezetének terjeszkedését. Ennek tükrében a cél az, hogy a be nem épített helyeket új funkciókkal lássák el, valamint az, hogy a beépített, de alig hasznosított, vagy épp a barnamezős részeket hasznosítsák. Pécsett bőven akad példa minderre.
A fenntartható területhasználat témáján belül Pécsett az egyik legfontosabb cél az, hogy a zöldterületek jelentősége felértékelődjön, hiszen azok a pécsiek számára alapvető ökológiai szolgáltatásokat nyújtanak. A parkok, a parkolók és utak menti fasorok további fásításával például az aszfalttal burkolt út- és térfelületek felmelegedését és az úgynevezett városi hőszigetek kialakulásának csökkenését lehet elérni, ugyanakkor ez az eredmény elérhető azzal is, hogy ha a burkolt felületek kialakítását a zöldterületek javára csökkenti a város.
A városi zöldterületek további fontos funkciója az esővíz elszivárgásának segítése, ez pedig nem elhanyagolható tényező annak fényében, hogy a jövőben a csapadékvíz felbecsülhetetlen értékké válhat. A zöldterületek által visszatartott és elszivárogtatott csapadék Pécs ivóvízbázisának utánpótlása szempontjából is lényeges, azonban meg kell jegyezni, hogy mindezen kívül a hirtelen esőzések okozta villámárvizek elvezetéséhez szükséges a városi infrastruktúra tehermentesítése is. Az önkormányzat feladata, hogy ennek érdekében helyi szabályozásokat, rendeleteket alkosson és azokat be is tartassa.
Hogyan lehet a haszontalan terület hasznossá?
Álljon itt néhány szó a barnamezős területek rekultiválásáról, azaz újrahasznosításáról. Pécsett erre is számos példát találunk, melyek közül ki lehet emelni például a Magasház, a FEMA, a Boccaccio, a Hard Rák Café, a volt MIZO épületének, vagy épp a régi szennyvíztelep területének már megtörtént, folyamatban lévő és tervezett újrahasznosítását, de nem mehetünk el szó nélkül a város legnagyobb 120 hektáron zajló rekultivációs munkája, a Karolina-külfejtés betemetése mellett sem. Ezek helyén közterületek, parkok, játszóterek vagy sport- és szabadidős egységek jönnek létre. Lásd Tüskésrét, Magasház példája. De lesz, ahol gazdasági célok megvalósítása van tervben, mint vásárcsarnok vagy parkoló, esetleg irodaház itt a belvárosban.
A fenntartható területhasználat témájában a jövőbeni tervek között szerepel a már korábban eltervezett erdősítések megvalósítása a külterületeken és Pécs szomszédságában található mezőgazdasági területekről származó szálló por elleni hatékonyabb védelem érdekében.
A városi zöldterületek és a fenntarthatóság témáján belül mindenképp szólni kell a mezőgazdasági területeken és pécsi kiskertekben megtermelt zöldségek és gyümölcsök városi piacokon történő értékesítéséről is, hiszen a közelmúltban például megújult az uránvárosi Hajnóczy-piac is, mely – a Vásárcsarnokkal és a város egyéb kisebb, termelői piacaival egyetemben – pontosan ezeknek a helyi terményeknek és termelőiknek a legfontosabb bázisa. A pécsiek igényeinek kiszolgálásán túl meg kell említeni itt még a Patrónus Szövetkezetet is, melynek feladata, hogy a helyi terményeket és termékeket minél nagyobb mértékben hasznosítsa az óvodai és iskolai, valamint az egészségügyi és szociális közétkeztetésben.
Szóval a cél a régiből újat varázsolni és a természethez alkalmazkodva élni. Ez a jövő!
