A gondolat, hogy Pécs idén is, 2014 és 2016 után, beadja pályázatát az Európa Zöld Fővárosa cím elnyerése érdekében, akkor született, amikor a pécsiek – természeti örökségeik megtartása és a környezetük védelmének jeleként – több tízezren támogatták a havihegyi mandulafát abban, hogy az Év Európai Fája legyen. A pályázat elkészítése során a város meg tudja fogalmazni azokat a konkrét lépéseket, amiket a klímaváltozás által érintett tématerületeken tenni kell: megismerhetjük így, hogy melyek azok a területek, melyeken sikerült új eredményeket elérni a korábbi pályázatokhoz képest, és melyek azok, ahol lemaradás tapasztalható. Nemrég indult cikksorozatunkban ezeket járjuk végig, a következőkben Pécs zajszennyezettségével foglalkozunk.
A zajterhelés városi szintű vizsgálata 2011-ben kezdődött el. Ennek első lépése Pécs „stratégiai zajtérképének” elkészítése volt, ami több – a zaj különböző forrásait vizsgáló – térképet is takar: a közúti közlekedési, az üzemi, valamint a vasúti zaj elemzésére készülnek ezek a térképek, melyek a helyszínek zajterhelését a nap különböző időszakaiban mutatják be.
Hogyan lett csendesebb város Pécs
A térképeket áttekintve elmondható, hogy Pécsett a közúti közlekedés által okozott zajterhelés a legjellemzőbb a fő közlekedési tengelyek mentén. Ennek a zajtípusnak számos összetevője van, sok tényezőn alapul: ilyen például az útburkolat minősége, a fedlapok megfelelő telepítése, a forgalom nagysága.
A város belterületén 2015 és 2018 között összesen 364 fedlapcsere valósult meg, míg Pécs önkormányzati fenntartású útjain ebben az időszakban közel 22 ezer négyzetéternyi útfelületen történt felújítás és burkolatcsere. Ezzel egy időben a 6-os út több szakaszán szintén kicserélték az útburkolatot. Ezek a fejlesztések az utak minőségének javításával közvetlenül hozzájárultak a város közlekedési zajterhelésének csökkentéséhez, ugyanakkor ide lehet sorolni a város kerékpárút-hálózatának fejlesztéseit vagy az elektromos autók térhódítását segítő töltőrendszer kiépítését is.
A zajterhelés tekintetében a város életében az elmúlt évek legnagyobb változását az jelentette, hogy a belvárost forgalommentes övezetté alakították, a főteret és a környező utcákat a gyalogosok vették birtokba. Az intézkedés eredményeképpen jelentős zajcsökkenés történt a belváros teljes területén, mely egyes helyeken eléri a 20 decibelt is. Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy a közgyűlés tavaly elfogadott egy határozatot, amely alapján a városi beruházások előkészítésénél, a rendezési tervek készítésénél vizsgálni kell, hogy az adott beruházás vagy intézkedés – például egy építkezés – ne rontson a zajterhelés jelenlegi helyzetén.
Mindemellett meg kell jegyezni, hogy a zajterhelés csökkentése érdekében kiemelt jelentőséggel bír a lakossági szemléletformálás szerepe is. Jó példa erre, hogy a városi környezetvédelmi rendezvények között már évek óta nagy népszerűséggel megy az Európai Mobilitás Hét és az autómentes nap is.
További előrelépést jelent ezen a területen az a rendelet, mely – a pécsiek kérésére – kimondja, hogy vasárnap egész nap és a hét többi napján pihenőidőben nem szabad olyan nagy hangerejű gépeket használni, amelyek munkája jelentős zajjal jár. Ehhez kapcsolódik továbbá, hogy a város lakóövezeteiből ki lettek tiltva a teherautók, melyek ezekre a helyekre csak külön engedéllyel hajthatnak be célirányosan. Ez főleg a forgalmasabb utak mellett okozott problémákat. Mindemellett a jövőben a város tervezi az úgynevezett csendes zónák kialakítását is, ezek kijelölése már folyamatban van. Fontos intézkedések ezek, hiszen a folyamatos zaj jelentős egészségkárosodást okozhat.
Új utakkal a csendért
A jövőt illető tervek között szerepel a városi útburkolatok felújításának folytatása, valamint a belvárost érintő jelenlegi közlekedési tengely tehermentesítését szolgáló alternatív útvonalak kiépítése is, amelynek első lépéseként elkészült a Hegedűs János utca a Mohácsi útig. A Tüskésréti úton és a pécsi víz völgyében továbbá épül a belvárosi teherforgalmat kiterelő út, melynek első szakasza már készen van a keleti elkerülőúttól a Mohácsi útig. Ezek az intézkedések a zajterhelést az új, simább burkolatok és a forgalom szétterítése révén csökkentik.
Ugyanakkor nem csak a forgalmi zaj csökkentése fontos egy város akusztikai környezetének védelme szempontjából, hanem a csendes területek védelme is, melynek érdekében már szakemberek vizsgálják, hogy zajvédelmi szempontból miként lehet ezeket a részeket fokozottan védetté nyilvánítani.
