A gondolat, hogy Pécs idén is, 2014 és 2016 után, beadja pályázatát az Európa Zöld Fővárosa cím elnyerése érdekében, akkor született, amikor a pécsiek – természeti örökségeik megtartása és a környezetük védelmének jeleként – több tízezren támogatták a havihegyi mandulafát abban, hogy az Év Európai Fája legyen. A pályázat elkészítése során a város meg tudja fogalmazni azokat a konkrét lépéseket, amiket a klímaváltozás által érintett tématerületeken tenni kell: megismerhetjük így, hogy melyek azok a területek, melyeken sikerült új eredményeket elérni a korábbi pályázatokhoz képest, és melyek azok, ahol lemaradás tapasztalható. Nemrég indult cikksorozatunkban ezeket járjuk végig, a következőkben Pécs hulladékgazdálkodásával foglalkozunk.
Elmondhatjuk, hogy a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program alapjaira építve az elmúlt évtizedben a modern pécsi hulladékgazdálkodás infrastrukturális háttere teljessé vált, melynek jó példája, hogy a város a Biokom Nkft.-vel az elsők között volt az országban, ahol a régióra vonatkozóan kiépítették a szelektív hulladékgyűjtést és annak feldolgozását is, kezdetben egyértelmű sikerrel: a városüzemeltetési cég 70-80 százalékos újrahasznosítási eredményt produkált. Fontos azonban tudni, hogy ez az arány mostanra visszaesett, köszönhetően annak, hogy pár éve már nem Pécsett döntenek arról (ezt már egy országos cég végzi), hogy a város milyen mértékben hasznosítja újra a szelektív hulladékot. Annak ellenére, hogy ebben az ügyben a jövőben minden bizonnyal lépni kell, az egyértelmű, hogy a hulladékgyűjtő-rendszer példaértékű a régióban.
Az pedig kifejezetten jó hír, hogy idén az infrastrukturális háttér adott lett ahhoz, hogy az évente keletkező mintegy 70 ezer tonna hulladék döntő része ne a hulladéklerakókba kerüljön, hanem újrafelhasználásra. A hulladékgazdálkodás technológiai fejlődésével párhuzamosan a hulladéktermelők szemléletváltozása is érezhető, noha ezen a területen is van még teendő, hiszen ahhoz képest, hogy a városban rengeteg szelektív-hulladéktároló és mobil szelektív hulladékgyűjtés is van, a lakosságnak csak mintegy fele gyűjti szelektíven a háztartási hulladékot. Ennek megoldása érdekében fontos, hogy a szemléletformálásába a város oktatási intézményei, civil szervezetei komoly szerepet vállalnak.
A technikai háttérre építve, kihasználva az itt élők fogékonyságát, arra a kérdésre is választ kell adni továbbá, hogy Pécs a jövőben a meg nem termelt hulladék terén miként lépjen előre. A cél elérése érdekében olyan széles körű összefogásra van szükség, mint amilyen az „épülő” virtuális erőmű, ami egy olyan energiamegtakarítási program, amihez az egyetem, a városi és a megyei önkormányzat, civil szervezetek, cégek egyaránt kapcsolódnak. A virtuális erőmű lényege igazán egyszerű: azt az energiát, amit a programnak köszönhetően nem állítanak elő, azt elhasználni sem lehet. Ez lehet az úgynevezett körkörös gazdaság alapja.
Mint azt bizonyára többen tudják, ennek kitűnő példája az a törekvés – melyet az egyetem már meg is valósított – hogy Pécs összes intézménye PET-palack-mentes legyen. Így született az a szándék is, hogy a nem újrahasznosítható hulladékot energetikai célokra hasznosítják a jövőben. A járható út az lenne, ha 2022-ig a fatüzelést az erőműben kiváltanák részben napenergia használatával, részben az említett újra nem hasznosítható hulladék elégetésével. A cél tehát az, hogy Pécs hulladéktermelése lehetőleg nullára csökkenjen!
